Facebook YouTube Twitter RSS

Keresés űrlap

Fehér verzió Fekete verzió Vakbarát Mobil verzió

Karácsony: a várakozás és az élő szeretet ünnepe

2011. december 21. - 21:49
|

Hogy eljött az időknek teljessége,
Bétölt már minden szentek reménysége;
Kit régtől fogva minden szent vára:
A Fiú testet öltött magára.
Nyilván lett hozzánk Isten jószándéka:
Ím, emberek közt van az ő hajléka;
E világ épen már-már megavult,
De Jézus eljöttével megújult.

(Református Énekeskönyv, 321. dícséret, 1. vers)

Karácsony ünnepe a keresztény-keresztyén közösségekben az év egyik központi eseménye. A gyermekek izgatottan várják, mit hoz a Jézuska, a felnőttek pedig figyelnek arra, hogy minél bensőségesebb körülmények között ünnepelhessen együtt a család. Minden "modern" külsőség ellenére, melyet globalizálódott világunk ráaggatott az ünnepre, egy dolog továbbra is tartja magát az ünnephez kapcsolódóan: ez a várakozás, mely nagyon szépen kifejeződik a karácsony előtti adventi hetekben is.

Figyeljünk a valódi szeretetre és Isten ajándékaira! Kép: Jövőnk.info

A hívő ember ilyenkor különösen várja, hogy Isten szeretete megérintse a lelkét. Az elanyagiasodott közélet ezt a várakozást alacsonyította le azzal a várakozással, mely nem a szeretetre, hanem a szeretet pótlékaira vár. Napjaink slágerajándékai: az okostelefonok és a plazma televíziók, bármennyire divatosak is, nem tudnak szeretet sem adni, sem pedig pótolni. Az ilyesmikre koncentráló ajándékozó pedig legfeljebb azt tudja bizonyítani, hogy anyagiakban képes követni a legújabb divatot.

A Karácsony azonban nem erről szól, hanem az összetartozásról. Összetartozunk Istennel, aki több mint kétezer évvel ezelőtt emberi testben közöttünk járt és emberi halált is halt, csak azért, mert annyira szeret minket. Csak és kizárólag ezért. Szeretetből. Ugyanígy összetartozunk szeretteinkkel, barátainkkal, bajtársi közösségeinkkel, népünkkel, nemzetünkkel is. A kapocs az az igazi szeretet, mely nem szab feltételeket. Feltétlen: ez élteti. A szeretet, ha őszinte, eltéphetetlen, elpusztíthatatlan, ezért időtlen is.

Az őszinte és önzetlen szeretet olyan ajándéka Istennek, mellyel az élet minden nehézségét le lehet küzdeni. Figyeljünk a valódi szeretetre és Isten ajándékaira! Itt hevernek a lábaink előtt, mégis sokszor oly' nehéz észrevenni őket a világ csillogásában! Pedig itt vannak mindannyiunk körül, az életünkben, karnyújtásnyira. És nem csak Karácsonykor, hanem az év minden napján.

Dícsőség mennyben az Istennek!
Dícsőség mennyben az Istennek!
Az angyali seregek
Vígan így énekelnek:
Dícsőség, dícsőség Istennek!

(Református Énekeskönyv, 326. dícséret, 1. vers)

Németh Krisztián – Jövőnk.info