„Kifogyhatatlan Ősi erő,
Kitéphetetlen gyökereink
Összekötnek végtelen kötéllel
S száll a sólyom fenn magasan az égben.”
Mi az Aranykopjások az elmúlt hét végén immár hagyományszerűen megünnepeltük a Téli Napfordulót, a Kerecseny Ünnepet. Szép számmal gyűltünk össze a nemzetségfői szálláson az ország minden szegletéből.
Mint ismeretes, Őseink a Rend Társadalmának korában a téli napfordulótól számították az újév kezdetét.
Ezen ünnepet nevezték Eleink Kerecseny Ünnepnek, a Turul, a Világ Világosságának születése napjának. Ezen a napon röptették a solymászok első ízben a fiatal sólymokat Napatyánk orcája felé. Mivel az óévből csak megtisztulva, lelki terheinket lerakva érdemes átmenni az újévbe, ezen a napon volt az ideje a megtisztulásnak is.
A reggeli érkezést követően a férfinép Bandi Bátyánk szakavatott irányítása mellett megismerkedhetett a szablyavívás alapjaival. Az asszonynép pedig kézműveskedéssel töltötte az időt a csemetékkel karöltve.
Amikor Napatyánk égi útján delelőre ért, kezdődött a SZER Magyar Adorján leírásai és a már kialakult hagyományaink alapján.
A szer menete pedig a következő volt:
A Gazda meggyújtja a gondosan előkészített tüzet, háromszor körbedobolja a szertartás helyét és a résztvevőket, majd áldozik a négy égtáj, Nap atyánk és Föld anyánk felé.
Az áldós tűz a tisztítótűz szerepét is betölti, így azokat a tárgyaitokat, ill. tulajdonságaitokat, melyektől meg szeretnétek szabadulni, vessétek bele a tűzbe. (Írd fel egy darab papírra (rossz tulajdonságok stb.) vagy olyan tárgyakat, fényképeket hozz, melyeket el szeretnél felejteni.)
Közben rettenetes Bőzön Bika ijesztgeti a békés népet, akinek borzalmas zsákja is elnyeli a szemétre valót…
A tűz általi megtisztulás után jön a jelképes víz általi megtisztulás. A Gazdasszony tartja a tálat, a Gazda a vizes kancsót, egy Szűzleány a törölközőt... A „rituális” mosdás után mindenki tiszta szívvel nézhet az Öregisten, és Ő általa, önmaga szemébe, és tisztán mehet át az újévbe.
Ezután van ideje az egyéni kéréseknek, melyeket illatos füvek, száraz virágok kíséretében szintén a tűzbe dobunk…
Minden résztvevő az Áldós Tűzhöz hozott egy-egy hasáb tűzifát, mert a tűzben hamuvá hamvadó fa jelképezi, hogy bár más utakon, máshonnan jövünk, a célunk mégis egy és ugyanaz: hagyományaink ápolása, Nemzetünk felemelkedése.
A SZER után az asszonyok és a gyermekek egy aranyos kis karácsonyi műsort adtak elő, melynek kedvessége a legzordabb hadfiak szemébe is egy-egy könnycseppet csalt.
Majd megültük az áldós étkezést, az áldomást. Az étel finomsága a gazda munkáját dicsérte.
Az étkezést követően az Aranykopjások éves kurultáját tartottuk, melyen átbeszéltük az előttünk álló esztendőt.
A látható változások, mindannyiunkat foglalkoztatnak, jövő az Öregistenen múlik, hogy felkészülhessünk rá ahhoz adott a látóknak szemeket, a hallóknak füleket értenünk kell a jelekből. Hitünk szerint az elkövetkezendő időszakban, az apáknak, a férfiaknak a családjaik megvédése és megóvása lesz a fő feladata. A családoknak pedig össze kell fognia egymás támogatásának érdekében! Így az ősi életfánknak újra termő ága fakadhat és így újra eljöhet a magyar kikelet!
Áldás!
Lajdi Róbert - Aranykopjások N.H.H.
