Barátaink és Bajtársaink!
67 évvel ezelőtt nagyapáink a Kelet tűzhengere elé vetették magukat, hogy megmentsék népeinket a vörös zsarnokságtól. Napjainkban a Nyugat halálos lehelete nehezedik népeinkre, fojtogatva őket. A nemzetiszocialista világnézet érzékeinket annyira kiélesítette, hogy mi felismerjük ezt a veszélyt és nevén tudjuk nevezni azt, akitők az ered. Tudjuk, hogy a vörös és az arany Internacionálé ugyanannak azt ezüstpénznek a két oldala, melyek kedvéért az emberiséget kétezer év óta becsapják.
Együgyű emberek egykor tévesen úgy gondolták, hogy a Nyugat segítségével a Kelet közeledő sötétségét elháríthatják. Nem tudták, hogy a vörös Internacionálé az arany Internacionálétól ered. És nem értették meg, hogy a Nyugat és a Kelet ugyanazon harapófogó két oldala voltak, melyekkel Európa közepét szét akarták zúzni. Ám nem együgyű, hanem bünöző lelkületű emberek voltak azok, akik 67 évvel ezelőtt a frontok összeomlását előidézték. Nagyapáink túlerő ellenében álltak helyt; csupán alattomos tőrdöfés kényszerítette őket a földre.
Napjainkban azt láthatjuk, hogy a vörös Internacionálé rabszolgatartó rendszerét az aranyé váltja le. A látszólag hatalmasok jöttek, aztán mentek, ám a hatalom maradt. A mindent tagadó hatalom az, mely csak azáltal tudja fenntartani magát, hogy az élet rendjét lerombolja. Ezért számára a népek függetlensége szörnyűséges dolog. Akárcsak akkor, a hatalom manapság is az "emberiesség" álarcát használja, hogy az együgyűeket megtévessze. Enélkül az álarc nélkül nem képes fennmaradni és nem képes a népek életén élősködni.
A híradásainak a gépezete, a nevelő- és tanítórendszere, propagandakultúrája azok a dolgok, melyek számunkra ezt az álarcot mint virágzó arcot mutatják. Ám mi meglátjuk a gonosz torz képmását. És mivel mi ezt az álarcot letépjük az arcáról, felismer minket, mint ellenségeit.
A mai napon lélekben elődeink körében vagyunk, akik hősies harcukat vívták népeikért és ezzel egész Európáért. Emlékük adjon nekünk az elkövetkezendő időkben bátorságot és állhatatosságot! Mert akárcsak ők, minket is egy olyan küzdelem szólít, amely elől nem térhetünk ki! Ez ugyanaz a harc és ugyanaz az ellenség. Egykoron meg fog mutatkozni, hogy érünk-e annyit és méltóak vagyunk-e arra, hogy unokáiknak nevezzenek minket.
Éljen fegyverbarátságunk!
Éljen Németország!
Éljen Magyarország!
