Idén a Szombathely MNA csoport is külön megemlékezést tartott a Becsület Napjáról. A csoport tagjai – még nem MNA csoportként – utoljára 2007-ben szerveztek emlékünnepséget új nemzeti ünnepünkön, így a megyében áttörő eredményként könyvelhető a rendezvény. A Becsület Nap üldözött jellege mindenki számára világos, de ez által az ellenállást jelentő megemlékezések még inkább elszánttá és erőteljesebbé válnak. Az üldözés csak fűszerezi és megerősíti az ünnepet!
Szombathelyi csoportunk egy éjszakai túrával és annak keretében megtartott ünnepséggel várta a meghívott, megemlékezni vágyó vasiakat. A késő esti gyülekező alkalmával tartott eligazítás során a meghívottak rövid betekintést nyertek az MNA magatartásszabályaiba és az éjszakai túrázás alapvető normáiba. Jiddis és cigány szavak mellőzése, valamint az ünnephez mért viselkedés minimális elvárásnak számított.
A rövid megbeszélés után az egybegyűlt tucatnyi fiatal és középkorú résztvevő jó hangulatban vágott neki a Kőszeg-hegység és a Dunántúl legmagasabb pontjának, az Írottkő csúcsnak a meghódítására. Velemi irányból – a meredekebb oldalról – indult a túra, amely hamar nehezebb szakaszokhoz ért, ahol aztán a kezdeti nótás kedv is kissé alábbhagyott. A komolyabb emelkedők és a keményebb útszakaszok azonban nem fogtak ki a gyakorlatlanabb résztvevőkön sem és kiváló idő alatt ért a csapat a hegycsúcsra. Az árnyas bükkösök és borongós fenyvesek sötétje után, amelyet csak a halovány csillagfény és az elemlámpák törtek át, a csúcsról meseszép kilátás tárulkozott bajtársaink elé. Az Alpokalja városai, falvai pislákoló fénybogarainak vibráló tánca terítette be láthatárt. Rövid pihenő után a túra folytatódott a megemlékezés helyszínéül választott német-magyar hősi emlékmű irányába.
Az választott helyszínhez érkezve, bajtársaink gondosan előkészítették a terepet a méltó megemlékezéshez. Lobogó fáklyák és az emlékmű olajtartójában gyújtott tűz fényében, MNA zászlók alatt kezdődött az ünnepség a Himnusz hangjaival és egyperces néma tiszteletadással. A szónok ezek után rövid beszédben hangsúlyozta a különböző kultúrák eltérő ünnepeinek hasonlóságát: az időtálló üzenetet. A Becsület Napja az évezredes történelmet maga mögött tudó és magas szintű kultúrát hordozó magyarság és Európa népei számára szóló üzenete; a hűség, kitartás és áldozat - ma a felelős felkészülésre kötelez minket, a közeljövő gyökeres változásaira válaszként, pedig a bátor helytállásra. Széchenyi István szavaival élve: „a zsidó mindig zsidó marad”. Ugyanaz az arc vigyorog ránk más álarc és más álruha alól az évezredek hosszú láncolatán át. Kérdés, hogy mi magyarok mindig magyarok maradunk-e? A megemlékezés a Szózattal, majd Európa hősiesen küzdő katonáinak emlékére, koszorúk elhelyezésével (magyar- és német nyelvű feliratokkal) zárult.
A túra más útvonalon folytatódott vissza Velem felé. A Hörmann-forrás meglátogatásával bajtársaink adóztak a tragikus sorsú Hörmann Mihály emlékének, a Szent Vid kápolna lábánál, pedig rövid előadás hangzott el a hely szakrális jellegéről és a környék régészeti kutatásainak eredményeiről. Szó esett egy ott talált kiemelkedő jelentőséggel bíró női arany koronáról is, amelyet korunk mértékadó körei feledésre és elhallgatásra ítéltek. További hegyi források látogatása után és vidám éneklés mellett, kellően fáradtan értünk vissza a faluba – a tervezett érkezésnél jóval hamarabb - a körülbelül 20 km-es túra után, amelyet azonban komoly szintkülönbségek tettek keménnyé és egyszerre édessé. A faluban előre szervezetten egy barátságos kocsmában, forralt bor és zsíros kenyér várta a résztvevőket. Itt az első busz érkezéséig melegben és kényelemben, vidám beszélgetés zárta a rendezvényt. Ezúton is köszönjük a lehetőséget!
A rendezvény vidám, de ünnepi hangulatú volt és a terveknek megfelelő. A jó tempó és az éjszakai túra kihívásainak leküzdése, pedig teljesítményről árulkodnak – mely áldozat a Becsület Napja hőseinek és az ellenállás hangja az üldözéssel és elnyomással szemben!
MNA Szombathely
