Bellák Frigyes

Németország nem vesz részt a Líbiai akciókban, hangoztatta a német kormány. De nem akarunk úgy feltűnni, hogy cserbenhagyjuk barátainkat, ezért a ránk eső katonai részt elküldjük Afganisztánba, hogy onnan katonákat lehessen elvonni ugyanolyan létszámban.

A GOLGOTÁN

(A Magyar Mártírok emlékére)

„Las-san Bo-gár!”
sziszegte a tömeg,
az arcokon
furcsa mámor ült,
s míg a nap
fáradt szemén
vádlón megpihent,
a kötél
halkan megfeszült.
Aztán zengett
az udvar,
rikoltott a síp,
győztesen
dörögtek a dobok,
elnyomva
végső sóhaját:
„Harmadnapra feltámadok!”

Dobszay Károly, Dortmund, 1996. március 12.

2010. december 12-én Bárdossy László dr. (1890-1946) kivégzett miniszterelnökünk születésének 120. évfordulóján, engesztelő szentmisét mondatott a BÁRDOSSY LÁSZLÓ EMLÉK- ÉS BARÁTI TÁRSASÁG. Advent harmadik vasárnapján 16 órakor a szombathelyi Szent Erzsébet (ferences) plébániatemplomban, főtisztelendő Reisz Pál ferences /Ordo Fratrum Minorum (OFM)/ atya szentmiseáldozatot mutatott be a hívek sokaságának és szentbeszédében méltatta Bárdossy László munkásságát.

A meghitt szertartást követően – 17 óra15 perc kezdettel – a helyi Szent Márton úti régi temetőben, a Himnusz közös eléneklése után, az alábbi társkörök koszorúzták meg a Bárdossy család síremlékét: Bárdossy László Emlék- és Baráti Társaság, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Recski Szövetség Nyugat-Dunántúli Szervezete közösen, valamint a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) helyi Egan Ede Csoportja. (Külön megjegyzendő, hogy a síremléket B. Kiss-Tóth László szakoktató hozzáértő irányításával, még 2007-ben renováltuk.)

Bárdossy László (1890-1946) miniszterelnök, Szombathely városának országgyűlési képviselője és díszpolgára, a szélsőjobboldali Törvényhozók Nemzeti Szövetségének egyik megalapítója, az 1945 utáni zsidó-kommunista vérbosszú áldozata, igaz magyar hazafi – 120 éve – hivatalnoki, kisnemesi családból Szombathely (Vas vármegye) városában született 1890. december 10.-én. Római katolikus vallású szülei: Bárdossy Jenő dr. (1861-1934) miniszteri tanácsos, helyettes államtitkár, Sáros vármegye főispánja és felsőörsi Zarka Gizella.

Budinszky László (1895-1946) ügyvéd, szélsőjobboldali országgyűlési képviselő, evezősként tagja a híres Pannónia nyolcasnak illetve Európa-bajnok, a nemzetvezetői intézmény létesítésére vonatkozó törvényjavaslat kidolgozója, a Szálasi-kormány tagja, igaz magyar hazai – 115 éve – Budapesten született 1895. október 24-én.

Evangélikus vallású szülei: Budinszky Károly és Környey Berta. Forrás: Hortobágyi Jenő: Keresztény Magyar Közéleti Almanach I. kötet (Budapest 1940.), 149. oldal.

Henney Árpád (1895-1980) tüzér altábornagy, a Szálasi-kormány tárca nélküli minisztere és a Nemzetvezető munkatörzsének országos munkarendvezetője, az 1945 utáni emigrációban a Hungarista Mozgalom vezetője, a második világháborút követő nemzetbiztonsági megfigyelések központi alakja, író, publicista, lapkiadó, igaz magyar hazafi – 115 éve – Eperjes (Sáros vármegye) kisvárosban született 1895. szeptember 24-én, mint Hennel Árpád, mely nevét 1936-ban magyarosította Henney-re.

Hindy Iván (1890-1946) vezérezredes, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia német nyelvtanára és belbiztonsági előadója, a Szálasi-kormány idején Budapest katonai parancsnoka, a Buda vári Kitörés Hadművelet egyik vezetője, igaz magyar hazafi – 120 éve – Budapesten született 1890. június 28-án.Római katolikus vallású szülei: Hindy Géza dr. (1850-1895) MÁV tisztviselő és Ziska Ilona. Nagybátyja: Hindy Árpád dr. (1843-1898) lapszerkesztő. Apai nagyszülei: Hindy Iván dr. (1800-1875) ügyvéd valamint táblabíró és Nehéz Júlia. Nagyapja testvéröccse: Hindy Mihály (1807-1870) római katolikus pap, Vácott latin és magyar nyelvtanár.

Hain Péter (1895-1946) rendőrfelügyelő, magyar királyi kormánytanácsos, Horthy Miklós kormányzó személyi detektívje, a „Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Zöldszalagon” kitüntetés tulajdonosa, a Sztójay- és a Szálasi-kormány Állambiztonsági Rendészetének vezetője, Bécsben 1945. április 1-jén létrehozója az Állambiztonsági Rendészet törzsének, igaz magyar hazafi. 115 éve Károlyfalva (Zemplén vármegye) kisközségben született 1895. május 31-én.

24 éves korától, 1919-1920-ig, már jelentős szerepet játszott a zsidó-kommunista terror (1919. március 21-augusztus 1.) utáni – szökésben lévő – bolsevista személyek fölkutatásában illetve elszámoltatásában.