Egy szabadkai konferencián a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke határozottan követelte: ne arról ítéltessék meg valaki, hogy mit mond egy tudományos kérdésben.
Glatz a marxista szegedi történész, A. Sajti Enikő védelmére kelt, akit erős bírálatok értek, amiért lekicsinyítette az 1944-es délvidéki magyarirtás áldozatainak számát. A felszólaló hangsúlyozta: ettől még nem lesz valaki kommunista, zsidó vagy hazaáruló. Továbbá kiemelte a véleménynyilvánítás szabadságának fontosságát a tudomány érdekeinek szempontjából. „A tudományos véleménynyilvánítás szabadsága, az a tudomány művelésének alapfeltétele.”
Túl az ünnepen, annak utóidőszakán, tegyünk rövid értékelést az idei Becsület Napja ünnepségről. Az idei évfordulóra egy bonyolult politikai helyzetben került sor, melyben nemhogy mi nem tudhattuk biztosan, hogy milyen hozzáállás várható a hatalom részéről, de még ők maguk sem tudtak előre dönteni. Végül az történt, amire a folyamatokat figyelemmel kísérve számítottunk.
Az Európai Parlamentben elhalasztották a szavazást a magyarországi médiatörvényt érintő, elítélő határozattervezetről. A külügyminiszter kiemelkedő sikernek értékelte, a Jobbik pedig Orbán azon kijelentését, miszerint az európai törvényeknek megfelelően módosítják a médiatörvényt, hazaárulásnak minősítette – annak ellenére, hogy korábban maga is azt követelte, vállvetve a liberális baloldallal.
Der von der Ungarischen Nationalen Frontlinie (MNA) ins Leben gerufene Gedenktag wurde für heute bereits zu einer Nationalfeier, die von denjenigen, die in einer Nation denken, in einem breiten Kreis abgehalten wird.