Európa

A Telegraph vasárnap bejelentette, hogy a brit kormány teljes ellenőrzést akar a nyilvánosság felett, és rögzíteni fogják a lakosság összes kommunikációját, beleértve a telefonhívásokat, SMS-eket és az e-maileket is. A lap szerint a kormány utasítani fogja a telefontársaságokat és minden hazai kiszolgálót, hogy rögzítse és későbbi felhasználás céljából tárolja a telefonhívások adatait, a szöveges üzeneteket, és az e-maileket, valamint hogy korlátlanul tegye azokat hozzáférhetővé a kormány számára egy évre visszamenőleg. A brit kormány tervei az internetes közösségi honlapokat is érintik, a Facebook és Twitter üzenetek is elérhetőek lesznek a szabadkőműves kormányzat számára.

Alekszandr Lukasenko belorusz elnök felhívja Európát, hogy egyenjogú kapcsolatokat építsen a köztársasággal, és kijelentette, hogy kemény választ adhat Fehéroroszország elleni szankciók megszigorítása esetén. Az elnök ezt hétfőn Minszkben mondta el, amikor több ország nagykövetétől vette át a megbízó leveleket.

„Még ha egyedül maradunk, akkor is halálig harcolunk, megvédve függetlenségünket és szuverenitásunkat,” mondta Lukasenko. Hiábavaló próbálkozásnak nevezte „Fehéroroszország és Európa közötti kapcsolatok” megtorpedózását, és rámutatott, hogy a „köztársaság számára több mint elég, ha együttműködik Oroszországgal, Kínával, Indiával és Közép-Ázsiával.”

Norvégia nemzeti lövész csapata lemondta a következő hónapra tervezett izraeli útját. A Norvég Lövész Egyesület a múlt hétvégén tájékoztatta az izraeli csoportot a döntésről. A csoport egy edzőtáborban vett volna részt Herzliyában az olimpiai lőtéren. A lövészegyesület által az izraeli félnek küldött levél nem magyarázza a tábor lemondásának okát, az csak később került nyilvánosságra, mikor az izraeli egyesület elnöke Finnországban az európai bajnokságon találkozott a norvég delegációval.

Ma négy éve, hogy a szerb nemzet bölcsőjét, Koszovót elszakították Szerbiától. A magyarság számára nem ismeretlen az országcsonkítás érzése, hiszen a sötétség erői ugyanúgy szétdarabolták Magyarországot, mint a közelmúltban Szerbiát. Trianon a szabadkőművesek által befolyásolt politikai elitek fegyvere volt a nemzetiségi béke ellen. Szerbia szétdarabolása pedig a hanyatló, imperialista-cionista Nyugat megelőző támadása volt egy lehetséges ellenállási góccal szemben.

Ma reggel két fegyveres tört be az olümpiai múzeumba. A rendőrség nyilatkozata szerint a két, maszkot viselő betörő kalasnyikovval rontott be a múzeumba közvetlen őrváltás előtt reggel 8-kor, a támadók akkor jutottak be az épületbe, mikor az egyik őr belépést előtt lekapcsolta a riasztórendszert, hogy belépjen és felvegye a szolgálatot.

Tegnap Moszkva és Peking ismét az Asszád lemondására felszólító ENSZ határozat ellen szavazott - a szavazás 137 igen szavazattal és 12 tartózkodással végződött. Azt követően az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy a szíriai helyzet kapcsán erős háborús retorika tapasztalható az ENSZ-ben. A külügyminisztérium még ezt nem jelentette ki, de ez a háborús retorika már Oroszország ellen irányul.

A NATO közel 4 milliárd dollárt az Egyesült Államok által épített drónokra a következő öt évben, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy ellensúlyozzák a légierő a líbiai beavatkozás során tapasztalt gyengeségeit. A Northrop Grumman védelmi technológiai cégnek legalább 1 milliárd dollárt fizetnek a Global Hawk típusú drónokért, az ár tartalmazza a földi irányító központokat, képelemző technológiát és az irányítók kiképzését. Az irányító központ a NATO egy szicíliai létesítményében lesz, és az üzemeltetés költsége további 2,5 milliárd dollárt jelent a következő két évtizedben.

Tegnap a görög kormány kijelentette, hogy a ma megtárgyalandó újabb megszorító csomag a 325 milliós költségvetési hiány fedezésére nem fogja érinteni a fizetéseket, hanem a minisztériumok kiadásait fogják csökkenteni. A kormány nyilatkozatában az áll, hogy vészhelyzet van, és hatalmas kényszerhatás alatt vannak mindkét oldalról, nincsenek könnyű megoldások. Az eredeti terv szerint ma találkoztak volna az eurózóna pénzügyminiszterei, hogy az újabb megszorításokról értekezzenek, de úgy tűnik, Brüsszel megkérdőjelezte a kormány elkötelezettségét a megszorítások mellett. Nem pitiztek kellőképp - talán ha nem ismerték volna el, hogy a nép felől is hatalmas a nyomás, ma meg is lett volna tartva az egyeztetés. Csakhogy a dolgok nem így alakultak.

Az eurózóna válsága során mindenről szó van, de egy dologgal senki nem foglalkozik - a görög helyzet viszont egyre aktuálisabbá teszi, hogy ez a probléma a maga groteszk valójában elkezdje foglalkoztatni az embereket. Történt ugyanis, hogy január végén - február elején, miközben Görögországban egyre több városra terjedtek ki a zavargások és február 13-ára virradón Athénban már bankok épületei gyulladtak fel, a tüntetők pedig molotov-koktéllal dobálták a parlament épületét védő rendőröket, odabent a politikusok szinte zavartalanul vitatkoztak tovább az újabb megszorító csomag mikéntjein.

Zavargások Athénban 1 2012.02.13.

Tegnap Athénban százezren gyűltek össze a megszorítások elleni tüntetésre, és több más városban is tömeges spontán tüntetések kezdődtek. Athénban a rendőrség a kezdetben békés tömeget könnygázzal kezdte oszlatni, az emberek ezt követően indultak neki kisebb csoportokban a parlamentnek. Közben odabent a kormány keresztülvitte az új megszorító intézkedéseket.

Görögország legnagyobb szakszervezete bejelentette, hogy elfogatóparancsot adnak ki az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap hivatalnokai, illetve az újabb megszorításokat hirdető politikusok ellen. A rendőrszakszervezet zsarolással, a demokrácia és a nemzeti függetlenség felszámolásával vádolta az eurokratákat, és közölte, hogy az első célpont az IMF vezetője lesz. "Mivel tovább folytatják ezt a pusztító jellegű politikát, arra figyelmeztetjük Önöket, hogy nem fognak minket a testvéreink elleni harcra kényszeríteni. Nem szállunk szembe szüleinkkel, testvéreinkkel, gyermekeinkkel és semelyik állampolgárral sem, aki változást követel a politikában." A szakszervezet, amely ezt a nyilatkozatot kiadta, képviseli a görög rendőrök kétharmadát.

Tisztelt Matolcsy Úr!

Engedje meg, hogy reagáljak legutóbbi nyilatkozatára, melyben kijelentette, hogy nagyon jól meg lehet élni 47 ezer forintból.

Egyedülálló édesanya vagyok, két kamaszkorú gyermekkel. Az alábbiakban részletesen felsorolnám a havi kiadást, illetve bevételt.

A görög parlament elé terjesztették azt a törvénytervezetet, ami az IMF, az EU és az EKB hármasa által diktált "reformokat" tartalmazza, és amiért cserébe az ország megkapná a következő 130 milliárd eurót.

Lukász Papadémosz, az EKB volt alelnöke (most görög miniszterelnök) szombat reggel bejelentette, hogy nagy az egyetértés (azon a téren, hogy kell a pénz). Az Európai Unió, a Valutaalap és az Európai Központi Bank közös követelései közt szerepel a minimálbér 20%-os csökkentése, 150000 a közszférában dolgozó alkalmazott kirúgása és a nyugdíj-kiegészítés 15%-os csökkentése. A nagy egyetértés jegyében Papadémosz kijelentette, hogy aki ez ellen fog szavazni, az nem maradhat a kormányzatban. Az újabb megszorítások elleni tiltakozásként a kormány hat tagja lemondott. (hogy valójában milyen zsarolások lehetnek a háttérben, azt csak sejteni lehet)

Bármennyire is ellenkezik az emberek gondolkodása azzal, hogy boszorkányok pedig léteznek, ezt el kell fogadni. A jelen világ lezüllött társadalmában ugyanis emberek százai, ezrei jelentik ki magukról, hogy boszorkányok. Akkor kérdés: vannak, vagy nincsenek.

A boszorkányság azonban egy igen összetett kérdés lett. A falusi gyógyfüves, vagy a táltos semmiképpen sem boszorkány. Kik hát akkor a boszorkányok? A boszorkány minden esetben az ördöggel cimboráló, az embereknek szerekkel, vagy átkokkal bajokat előidéző emberek voltak. Az úgynevezett fehér boszorkány egy viszonylag mai találmány, az eredeti boszorkány hiedelemben sosem létezett. A boszorkányok az ördöggel különböző formákban tartották a kapcsolatot. Szeánszokat, ördögidézéseket tartottak, olyan tárgyakat helyeztek el hajlékukban, ami az ördög által megszentségtelenített tárgyak voltak.

Európában a légitársaságok becsődölésének és privatizációjának sorozatát láthattuk az elmúlt hónapokban.

2011 szeptember végén Lettország állami többségi tulajdonú légitársasága, az AirBaltic lett meglehetősen furcsa körülmények között privatizálva. Akkor az AirBaltic társaságban az állam 52,6% részesedéssel bírt, 47,2% pedig a Baltic Aviation Systems (BAS) kezében volt. Addigra a korábban veszteségesen működő vállalat csődvédelem alá került, és a két fél hosszas tárgyalássorozaton volt túl egy újabb állami tőkeinjekcióval kapcsolatban. Szeptember 16-ára a második legnagyobb tulajdonos elfogadta az állam által állított összes feltételt, ennek ellenére az állam folyamatosan késleltette a tőkeinjekcióval kapcsolatos döntést. Szeptember 20-án az állam még mindig nem hozott döntést a tőkeinjekcióról, illetve nem adott engedélyt arra sem, hogy a BAS egyoldalúan tőkét emeljen, viszont váratlanul bejelentette, hogy eladja összes részesedését a légitársaságban. Aki kicsit is nyitott szemmel jár, azt láthatja, hogy valamennyi periféria államban hasonló esetek történtek az elmúlt hónapokban.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette, hogy az európai gazdaság nem szenved különösebb kárt, ha Görögország elhagyja az eurózónát. Szerinte az országok EU-ból való kilépése mindeddig tabutéma volt, mert elterjedt az a nézet, hogy ha egy ország elhagyja az eurózónát vagy az Európai Uniót, az egyfajta dominó-hatást vált ki, és sorra fognak bedőlni az európai gazdaságok.