Hegyi Viktor Botond

The Day of Honor organized by the Unified Hungary Movement completed successfully. The celebration was held in the hills of Buda on a glade, according to the organizers’ plan. The large number of participants and comradely, family mood characterized the celebration.

Heavy police readiness was waiting for the people heading to the EMM program inside the borders of Budapest. The policemen asked our camouflage dressed comrades to show their papers repeatedly. We say thanks to the complete police staff hereby for ensuring the route of our comrades leaving to the commemoration. An unconditional acknowledgement concerns the police’s units for their professional fair and helpful work!

Am Samstag, am frühen Abend verlief die Gedenkveranstaltung 'Tag der Ehre' der Einheitliches Ungarn Bewegung erfolgreich. Entsprechend den Vorstellungen der Organisatoren fand die Gedenkveranstaltung auf einer Waldwiese in den Ofner Bergen statt. Die Veranstaltung war von der großen Teilnehmerzahl, aber dennoch von familiärer, kameradschaftlicher Stimmung charakterisiert.

An der Grenze Budapests warteten starke Polizeikräfte auf die Teilnehmer der Veranstaltung der Bewegung. Unsere uniformierten Kameraden wurden von den Polizisten mehrmals kontrolliert. Auf diesem Wege bedanken wir uns allen Polizisten, die den Weg unserer Kameraden sicherten. Eine unbedingte Anerkennung gebührt den Einheiten der Polizei für ihre fachliche, korrekte und hilfsbereite Arbeit!

Szombaton, kora este lezajlott az Egységes Magyarország Mozgalom Becsület Napja megemlékezése. A szervezők elképzeléseinek megfelelően a budai hegyekben, egy tisztáson került sor a kegyeleti megemlékezésre, melyet a résztvevők nagy létszáma, de mégis családias, bajtársias hangulat jellemzett.

Budapest határain belül erős rendőri készültség várta az EMM rendezvényére igyekvőket. Terepruhás bajtársainkat több ízben igazoltatták a Rendőrség tagjai. Ezúton mondunk köszönetet a megemlékezésre induló bajtársaink útvonalát biztosító teljes rendőri állománynak. Feltétlen elismerés illeti a Rendőrség egységeit a szakszerű, korrekt és segítőkész munkájukért!

Karácsony ünnepén magyarok milliói állítanak karácsonyfát és ajándékozzák meg szeretteiket. Ezek a szokások élnek szerte a keresztény kultúrkörben, ám nekünk Karácsony ünnepe mégis sokkal többet jelent e szokások követésénél. Milyen jelentést hordoz a hungaristák számára a Karácsony? Számunkra a Karácsony az örök remény megszületését jelenti. Jézus Urunkkal megszületett az az örökké világító fény, mely megvilágítja előttünk azt az utat, melyen küldetésünknek megfelelően végigvisszük nemzettestvéreinket. Az örök remény - minden sötétséget elhomályosító fényével - hívta életre Mozgalmunkat, nemzetünk élni akarásának ékes bizonyítékaként. Emelkedett, bensőséges családi ünnepen túl tehát a fény születéséről is megemlékezünk. Ez a mi Karácsonyunk!

Írásunk címe érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet. Bizony, anyanyelv és rendpártiság - magas erkölcsiségű, helyes nemzettudatú közösségekben - összefüggő fogalmak. Amint egy közösség kisebb csoportjainak szintjén elkezd odafigyelni anyanyelvének ápolására, a helyes beszédre, idegen eredetű kifejezések mellőzésére, az a közösség a rendpártiság irányába indul el. Fordítottan is igaz ez, hiszen abban az esetben, ha egy működő rendpárti közösség munkafolyamatait anyanyelve ápolásának célkitűzésével színesíti, új értelmet ad az anyanyelvnek. A szellemi harc eszközévé és részcéljává válik a nyelvápoló tevékenység. A Hungarista Mozgalom nyelvpolitikájában a Beszéljünk magyarul jelmondat szolgál szellemi talapzatként.

Egy elefántcsottoronyból szemlélődő, a legjobb magyar hagyományoktól teljesen idegen szellemiségű észosztó csoport lépett színre a minap. A magyarországi hazafias csoportok feltérképezése a céljuk, illetve hogy ezek tevékenységéről tájékoztassák a szélesebb közönséget.

Aki már olvasott magyar- vagy általánosságban nemzetellenes írásokat, az az 'Athena Institute' függetlennek mondott elemzéseinek olvasásakor is ennek a szellemiségnek a gyomorforgató érzésével kell, hogy szembesüljön. A hazájukért harcoló nemzeti szervezeteket egészen egyszerűen gyűlöletcsoportoknak címkézte ez a remekbeszabott szabadkőműves társaság. Mellesleg valóban függetlenek: Istentől és hazától, a magyar sorsközösségtől.

Hat éve zajlott le a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. Érzelmi-indulati alapon nyugvó vitákat váltott ki a népszavazás már a maga idejében is, mégis - legalább évforduló alkalmával - rá kell irányítani a figyelmet erre a népszavazásra. Miért gondoljuk így? Mert károsnak tartjuk, ha a hat évvel ezelőttihez hasonló kérdéseket szavazgatásra bocsátanak.

A húsz esztendős politikai berendezkedésben az egészséges nemzettudat építése nem vált állami célkitűzéssé. Legfőbb oka ennek az idegen körök által az ország élére telepített elit nemzetérdekűnek nem nevezhető politikája. Ez az elit hamar felépített egy politikai játszóteret a magyarok számára, ál-baloldalra és ál-jobboldalra osztva az embereket az ál-demokráciában.

Belpolitikai csatározások és szóbeli adok-kapok sora jellemzi napjaink közéletét. Konferenciákat, gyűléseket tartanak, jót beszélgetnek az érintett politikusok és civil szereplők változatos témákról. „Felpezsdült az ország” - villanhat fel a kósza gondolat az átlag magyar ember fejében. Már ha egyáltalán van ereje gondolkodni a lelkét bedaráló, keményen robotoló hétköznapok, vagy hétvégék után. Az igazság az, hogy a politikai és szellemi elitnek nevezett kör tényleg felpezsdült. No, nem azért pörögtek fel, hogy példának okáért a magyar dolgozók és a fiatalság számára igyekezzenek jobb életfeltételeket kiharcolni. Aki ebben az álomban él, annak kéretik felébredni!

A közösség szellemi és erkölcsi erejének fontosságát emelte ki Győrkös István tegnapi, születésnapi ünnepségén. A Vezetőt fél évszázada, a Gyorskocsi utcai börtön pincéjében nem önmagában a halál gondolata zavarta, hanem az, hogy nem lesz aki emlékezzen rá, hiszen nem tartozott egy jó közösséghez. Később, mikor munkatáborba vitték át, bekerült egy olyan közösségbe, ahol megtapasztalta, milyen egy jó szellemiségű körhöz tartozni - a rabság ellenére! Pár évtizedre rá, a Magyar Nemzeti Arcvonal megalapítása után ismét jó közösség vette, veszi körül. Börtönévei során idősebbek alkották, az MNA-nál fiatalok alkotják a közösséget.

A nemzeti eszme az elmúlt években visszatért száműzetéséből, mondhatjuk úgy is, hogy felébredt az altatásból. Nemzeti ébredésnek nevezzük azt a folyamatot, melynek során a társadalom egyre szélesebb rétegeiben megnyilatkozik a nemzeti alapú (politikai) gondolkodás iránti fogékonyság. A magyarság történelmének tisztelete, történelmi nagyságának csodálata, a Trianon által okozott sebek, a határon túli magyarokkal való szolidaritás közösségteremtő erővé vált a 21. század elejének Magyarországában. A politika világa is felkarolta a nemzeti ébredés folyamatát, ily módon a nemzeti érzület politikai formát ölthetett, ráhatást gyakorolva a kormányzati döntésekre.

A magyarok igent mondanak a politika változtatásának szükségességére. Kétségtelen tény ez, mely már a politika világától tartózkodó emberek számára is kézenfekvővé vált. A politizáló tömegek - jobb híján - közvélemény-kutatások és választások útján jelzik a változások iránti nyitottságukat. E változtatási igényük idén tavasszal a Fidesz kormányrúd mellé állításában, valamint ősszel ugyanennek a politikai erőnek az önkormányzatokban meghatározó szerephez való juttatásában jelent meg a legszembetűnőbben. A Fidesz-kormány népszerűségének csökkenése nélkül evez a magyarországi, valamint a nemzetközi politikai erőtérben, azon túl, hogy kétharmados törvényhozói többsége bőséges lehetőségeket nyújt számára a meghatározott keretek tartalommal való megtöltésében.

A világ híreinek tálalásában főszerephez jutó televíziózás a világot - vagy legalábbis annak egy részét - uraló pénzügyi tőkéscsoportok meghatározó manipulációs eszköze napjainkban. Óriási erőket fordítanak a nézők befolyásolására. Ez a ráhatás, főbb összetevőit tekintve a hírszerkesztésből, a bemondó hírolvasási hangulatából vagy hanglejtéséből, valamint a képi megjelenítésekkel való ügyeskedésből áll. A nézőre való ráhatásban a fentiekhez természetesen hozzáadódik a híradók előtti és utáni reklámok tömkelege, de magának a televíziócsatornának a műsorszerkezete is, melyek mind-mind a néző értékvilágát építik, de legalábbis rengeteg esetben sikeres kísérlet megy végbe ilyen irányban. Nagy pénzeket fordítanak a tévés világ megteremtésére, egy virtuális világ felépítésére, a tulajdonképpeni agymosásra. Nem mindegy tehát, hogy kik kapnak szót a televíziókban, ez a híradók és elemző műsorok esetében hatványozottan igaz.

Az önkormányzati választások értékelése előtt érdemes röviden összefoglalni az önkormányzatiság történeti alakulását, valamint számba venni a helyi hatalom helyzetét, megvizsgálni annak állapotát.

A második világháborút követően Magyarországon a szovjet típusú tanácsrendszert vezették be. Az állampárt egyedüli hatalmi tényezőként a központi hatalom nyúlványaként működtette a helyi hatalmat, a tanács tagjai, illetőleg a helyi tisztségviselők valójában az állam képviselői voltak. Helyi adókat akkor nem szedtek, a központi források újraelosztása - ennek folyományaként a kiegyenlített fejlesztési politika - volt az igazoló alapja a helyi hatalom ilyen úton történő kiépítésének.

100 éve született hungarista költő kiválóságunk, Sértő Kálmán. A fiatalon elhunyt költőóriás tiszta, paraszti szemléletét kiolvashatjuk verseiből, cikkeiből és egyéb írásaiból. A Hungarista Mozgalom - melynek 1938-tól haláláig része volt - örökké emlékezni fog rá. Irodalmárunk szabadkőművesek által elhallgatott életművét adott időben, megfelelő módon helyére fogjuk tenni.

Divattá vált manapság kibeszélni az elmúlt évek közbeszédében háttérbe szorított témákat. Sorra alakultak a közelmúltban tényfeltáró és kivizsgáló bizottságok, emellett felnyíltak a valóságot értelmező háttérhatalom által félretett akták is. Csontvázak esnek ki ilyen-olyan szekrényekből, csak meg ne ijedjenek a Köztársaság vezetői. Ámde ne féltsük őket, szép hasznot húznak a megváltozott politikai napirendből. Hiszen érdekeik és szájuk íze szerint való a napi, illetőleg a heti menü. Gyomorrontást legfeljebb az élve megnyúzott, porig alázott magyar ember kaphat.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szombaton, egy konferancia keretében értékelte Orbán Viktor kormányának elmúlt 100 napját. Legyinthetnénk erre a hírre, hiszen már a puszta tény is nevetséges és szánalmas, hogy a volt miniszterelnök egyáltalán még szóhoz juthat. Mindettől eltekintve, Gyurcsány érdekes szempontokkal gazdagította múlt és jelen lehetséges értékelési szempontjait. Arról van szó, hogy 1989-esekre és 2011-esekre osztotta fel a demokratikus politikai erőteret. Szerinte az elkövetkezendő idők e két tábor küzdelmét fogják hozni. Gyurcsány a '89-eseket a következőképpen határozta meg: elfogadják a nyugatos polgári civilizáció hagyományait, hazafiasak, nyitottak és európaiak. A 2011-es ellentábor pedig a szabadság ellen fejti ki tevékenységét, Orbán Viktor erkölcsi, politikai és hitbéli meggyőződését kívánja ráerőltetni az országra. Fontos különbségtételként Gyurcsány hozzátette, hogy a '89-esek működésének a lényegét az ember, míg a 2011-esekét a teremtő Isten nagyszerűségéhez vezető út megtalálása jellemzi.

A Fidesz politológiai műhelyének számító Nézőpont Intézet újabb elemzést tett közzé a Jobbik várható szakadásával kapcsolatban. Március végén már vizsgálták a Jobbik törésvonalait, ezekkel akkor mi is foglalkoztunk. Más indíttatásból ugyan, de több ízben mi magunk is ismertettük Vona Gábor pártjának tévedéseit, illetőleg a pártvezetés részéről tapasztalható súlyos hiányosságokat, kijózanító mozzanatokat, fonákságokat, a parlamenti lét tarthatatlanságát.

A Nézőpont Intézet borítékolja megbízóinak helyhatósági győzelmét. Az úgynevezett proteszthangulat (a választók, főleg a Jobbik bázisának kormányellenes hangulata) szerintük megszűnt, hiszen a Jobbik többször is elmondta, hogy a kormány az ő programpontjaikat hajtja végre. Valóban, parlamenti impotenciájának köszönhetően Orbán Viktor néppártja könnyű szerrel fogja ki a szelet a jobbikos vitorlából.

Finom kis gumicsont ez a Biszku-ügy. Az öreg bolsevista esetleges elítélése valójában már nem jelentene elégtételt szabadságunkért harcba szálló nagyapáinknak. Utólag jól elítéljük a múltat... Nem semmi. Attól még ugyanaz a mélyen ember alatti erkölcsi szint fogja jellemezni az egész - washingtoni konszenzus talapzatára épült - zűrzavaros berendezkedést. Biszkut nem a vén fejjel elmondott mondataiért kell megregulázni. A magyar szabadságért vívott harc porba tiprásáért kellett volna könyörtelenül megbüntetni. Szándéka, de morális alapja sincs elítélni Biszkut a jelen jogszolgáltatási rendszernek. Kormányzati célok szolgálatáról, magyarán az úgynevezett nemzeti radikális tábor lekenyerezéséről van itt szó.

Ígérete ellenére a kormány nem tett rendet az országban, ehhez nem is kell különösebb elemzést vagy felmérést végezni. Múlt pénteken rendőrgyilkosság történt Budapesten. Bűnöző gázolta halálra a rendőrt. Az úgynevezett nemzeti oldal különböző honlapjain is témává vált az eset. Némely kommentár kegyeletsértő módon ÁVH-zott a rendőrrel kapcsolatban, de főként a gyilkos cigány származását taglalták az egyes internetes oldalak. Mi, rendpártiak megrendüléssel fogadtuk a fiatal rendőr halálát. Érdekes adalék az esethez, hogy - videófelvételek tanúsága szerint - a rendőrgyilkost az üldözés végén két rendőrjárőr teperte le. Emlékezzünk csak vissza a budapesti kilakoltatásra, ahol a lelkileg meggyötört család kilakoltatásához legalább tízszer annyi felfegyverkezett rohamrendőr vonult ki. Nem furcsa ez? Vagy leegyszerűsítő lenne a párhuzamvonás? Aligha. Sokkal inkább a rendetlenség és a káosz társadalmi és politikai berendezkedésének megnyilvánulásait láthatjuk a példákon.

Az utóbbi napokban a különböző beállítottságú médiumok többször foglalkoztak a Hungarista Mozgalommal. A Tábor kapcsán nyafogtak két helyen is, illetve előkerült az általunk oly jól ismert érzelmi-indulati alapállású lejáratási technika a "nemzeti oldal" sajtójában. Számunkra nem kifejezetten meglepő, hogy a "nemzeti média" ütött meg elítélő hangot a Magyar Nemzeti Arcvonallal szemben. Hogy mennyiben foglalkoztat ez minket? Nos, általánosságban elmondható, hogy a nemzeti radikálisok között akadnak olyanok, akik előbb-utóbb a rend mögé sorakoznak fel. Alkalmazkodni képtelen, egyén-központú, a tekintélyelvűséget becsmérlő magyar ember a maga ellensége, nem a miénk. Mondhatjuk ezt úgy is, hogy hidegen hagy minket a folyamatos kritika a "nemzeti oldalról". Mellesleg ismerjük az internetes okoskodások hátterét is. Nem okoskodni kell, hanem

felsorakozni, kitartani, építkezni!