Hit-Élet

A nemrég írt egyik cikkünkben az atlantiszi angyalok kérdéskörét boncolgattuk, és levezettük, hogy közönséges démonokról van szó, akik hazugságokkal és varázslással félrevezetik az embereket. Az atlantiszi angyalokkal, tündérekkel, pogány bálványistenekkel átszőtt mai ezoterikus őrület azonban igen régre nyúlik vissza. Már Krisztus korában is léteztek olyan zsidó szekták, amik angyalokat és égitesteket is tiszteltek, az ő közbenjárásukat is kérték. Egyik ilyen ismert szekta volt az esszénus szekta is. Egyes megalapozatlan vélemények szerint Krisztus és több tanítványa is esszénus volt, de ez egy képtelen és igazolhatatlan állítás. Krisztus ugyanis határozottan arra szólította fel az embereket, hogy közvetlenül Istenhez forduljanak az imádságaikkal, sosem tanított semmi olyasmit, hogy Istenen kívül angyalokhoz vagy bármi egyébhez kellene imádkozni. Varázslást sem tanított, sem semmiféle meditációs technikát. Viszont kötelezően előírta a szeretet parancsolatait, és tanításaival, példázataival, tevékenységével ebbe az irányba akarta terelni az embereket. Bármilyen zagyvalék tanítás tehát, ami az evangéliumnak ellentmond, vagy az evangéliumból nem igazolható, károsnak minősíthető.

Dicsőség neked, seregeknek Ura! A győzelmedért, mellyel megkoszorúztad lobogóinkat. Áldott légy az erőért, melyet adtál karjainkba, a vitézségért, melynek tüzét szívünkben lobogtattad s a dicső vezérekért, akik vezettek minket diadalra. Te cselekedtél itt Uram mindeneket s mi mindnyájan csak eszközök voltunk kezedben, kik által ismét azt bizonyítád be: a gonosznak erőddel állasz ellene.

Kiáltok hozzád minden napon óh én Istenem, mert nincsen senki rajtad kívül, aki megértene engemet. Ellenségeim csúfolva szólnak hozzám s gúnyolva mondják, elhagyott téged Istened! Szégyenítsd meg Uram őket és alázd meg ellenségeimet! Itt ebben az idegen világban, nehéz fogságot viselve édes hazámért, érzem, hogy micsoda is az ember Uram te előtted? S mily drága szent a hon s a család, ha erőszak szakít tőle el.

Seregek ura, Istene! Végetlen erődet csodálom, könyörületességedet magasztalom és szabadító irgalmasságodat hirdetem az emberek előtt. Ime, noha csak semmi vagyok s a féregnél is kisebb vagyok előtted, mégis nagy a te jóvoltod énhozzám. Megszabadítottál ellenségeimtől, midőn azok halálra kerestek engemet; megsebesülni engedtél, de nem azért, hogy megölj, hanem hogy megpróbálj és megtarts engemet.

Magasztallak óh én Istenem a szabadításért, mert nemcsak megmentettél a haláltól, hanem meg is gyógyítád sebeimet. Reménységemet nem szégyenítéd meg és gazdaggá tettél újolag az egészség drága kincsével. Sok szenvedésem álmatlan éjszakái után éjjel pihenni, nappal pedig munkálkodni s kötelességemet teljesíteni engedsz engemet.

A bibliai leírásokban elszórtan lehet találni utalásokat a mennyei világra. Sok esetben ezek az utalások nem egyértelműek, csak részleteket közölnek, hogy az olvasó csak a többi részlettel összevetve tudja megállapítani, hogy pontosan milyen jelenetet is kell egy adott igehelyen elképzelnie. Maga az elképzelés szó sem teljesen megfelelő, de mivel ezzel a szóval lehet leginkább leírni a folyamatot, ezt használjuk.

Örök hatalmú szent Isten! Porig alázódva teszek vallást a te mindeneket megemészteni tudó erődről és az én gyöngeségemről! Most látom be itt e koporsó felett, hogy minden mi erőnk csak erőtelenség és szép terveink intésedre a porba hullanak! Íme itt nyugszik az én barátom s hívó szavamra nem csendül válasz néma ajakán. Szent eszmékért égő s hazaszeretettől lázas szíve csendes, mint a sír, hol álmodni fog majd szeretteiről.

A mai ezoterikus irodalom különösen szeret foglalkozni természetfeletti lényekkel, így a választékban az angyaloktól a tündérekig minden megtalálható, pogány istenek, istennők is; az ezotériával foglalkozók nem is túl igényesek, a kártyavetéstől a meditációig, (okkult) képességfejlesztésig minden megtalálható. A jóslás minden formája elfogadott, a természetfeletti lényekkel, szellemekkel való kapcsolattartás révén pedig az üzenetek tucatjaira lehet bukkanni. Valahol bekerült a köztudatba az "Atlantisz angyalai" és a hozzájuk kapcsolódó hiedelemvilág is, ami teljes egészében az utóbbi pár évtized terméke. Könyvek és weboldalak esetében a nyitóoldalon és a gyakrabban látható helyeken elhelyezett néhány bilbiaidézet, közismert imádság jelzi, hogy van valamiféle keresztény kiindulópont is, de hogy ehhez hogyan kapcsolják hozzá például Atlantiszt (amiről valójában senki sem tudja hogy hol volt és micsoda lehetett valójában), illetve hogy Atlantiszhoz hogy jönnek az angyalok, az is egy rejtély.

Mindenható Isten! Hozzád emelem még egyszer imámat, mielőtt lelkem itt hagyná porsátorát. Emlegetem a te könyörületességedet s egyben vallást teszek minden én bűneimről előtted. Ha megbántottam valaha felséges nevedet s visszaéltem áldásaiddal: bocsásd meg atyám énnekem!

Minden történetkritikai megállapítás ellenére fény és vonzerő árad Szent Borbálából. Szent Cecíliához és Alexandriai Szent Katalinhoz hasonlóan Borbála tisztelete is jóval megelőzi a 7. századból ránk maradt latin, görög, szír és örmény nyelven megírt legendát, függetlenül attól, hogy a hitelesnek tekintett történeti források nem beszélnek róla.

A hétköznapi életünket, egyének, közösségek sorsát is egyfajta törvényszerűségek irányítják, mint ahogy a gépek működését is szabályokkal, fizikai törvényszerűségekkel írhatjuk le. Ezek a láthatatlan vagy természetfeletti világ szabályai, amelyeket lehet tudomásul nem venni, tagadni, de attól még nagyon is léteznek, befolyásolják mindennapi életünket.

Mindenható Isten! Én, szegény nyomorult szolgád irgalmad ajtaján zörgetek és imádságomnak a meghallgatását kérem tőled. Tudom, hogy szabados vagy mindenekkel és velem is azt cselekszel, amit akarsz. Bölcsességed tudja csak, miért kellett nekem is, egykor vitéz harcosból ilyen beteggé lennem s az ellenséget űző fegyver helyett gyámolító botot venni kezembe? Elmém nem tudja áttekinteni bölcsességednek útait, csak hiszem még most is, hogy javamra cselekszel mindeneket.

Téged magasztal ajakam, szabadító Isten! Ki megmentettél engemet a koporsótól és nem hagytál ott a csatatéren vérző sebeimmel. Te küldötted megtartásomra az ápoló kezeket, melyek ide hoztak most már engemet!

Mindenható Isten! Te meggazdagítod az embert s ha úgy akarod, a koldusbot lesz minden öröksége. Erőt adsz karjába s már rövid idő múlva, ha intesz, lehanyatlanak azok és szolgád testét idegen kéz kötözi be.

Mindenható Isten! Ki meghallgattad eddigelé minden imámat és megszabadítottál mindég a gonosztól: hozzád könyörgök most is, midőn elfáradtak nagyon az én tagjaim és az éhségnek réme gyötri már testemet. Tudom, hogy akaratodból történnek ezek énvelem és te csak a hazám és az irántad való hűséget próbálod meg ezekkel. Nem is zúgolódom ellened, sőt szent bizalommal hiszem, hogy ha az ég madarairól gondoskodol, nekem is adandasz kenyeret, hogy éhen el ne vesszek.

Nemcsak egy áldásod van Uram te néked! Nemcsak teremteni, hanem megőrizni is te tudod az embert. Ezt vallom én, erőtelen fiad, kit megszabadítottál a halál kezétől. Oldalom mellől elragadád az erőseket, s a bátrakat és engemet megtartottál. Tudom Atyám, hogy nem vagyok jobb azoknál, akik elaludtak a halálban, vagy pedig égető sebök miatt a kórágyon sírnak. Irgalmasságod előtt borúlok azért le, megköszönöm jóságodat és áldalak azért, hogy szeretteimnek számára is megtartád életemet.

Seregek Ura, Istene! Én szegény, erőtlen szolgád vallást teszek előtted az én sok ezer gyarlóságomról és az én bűneimnek bocsánatát kérem te tőled mostan, midőn az ellenség fegyvere csatára hív már engemet. Mit végezett atyai bölcsességed énfelőlem: nem tudom. Élve jövendek -é vissza bajtársaim közé, sebekkel borítod -é be testemet? Vagy megölsz -é engemet? Csak egyet tudok és hiszek: a te akaratod teljesedik be én rajtam!

Mindenható Isten! Elszakítottál engem apáim földjéről s ide hoztál erre a helyre, hol a halál végzi az aratást. Testem nem mehet vissza most enyéimhez, csak lelkem kél szárnyra s repül oda, hol átéltem tiszta szerelmem boldog perceit. Menyasszonyom képe itt kísér szüntelen! Mintha hallanám ajka imádságát s látnám könyörgésre csukottan két kezét, amint életem megőrzését kéri te tőled.

Mindenható Isten! A te könyörületességed nem csak eltűri a mi gyarlóságunkat, hanem még azt is megengedi, hogy sokasodjunk és uralkodjunk a teremtett állatokon. A férfit megáldod hitvessel és gyermekkel, hogy legyen kikért fáradni. Engem is megáldott a te két kezed egy jó asszonnyal s mosolygó arcú gyermekekkel. Fáradságossá tetted útamat, de tövisét nem éreztem soha, mert látnom engedéd enyéimet.

A Szentírásban három különféle embercsoport jelenik meg, amit szellemiség szerint csoportosíthatunk a rossz, a jó, és a nagyon rossz kategóriákba. Semleges az emberi természet miatt nincs.

Az első ószövetségi könyvekben az "ember" szó pejoratív jelentésű, a bűnbeesett, testi emberre utal. Úgy is értelmezhető, hogy "csak ember", "bűnös ember" de nem a szellemi ember. Ahol ember van írva az újszövetségben, sok helyen ott is ilyen értelemben kell embert érteni (nyilvánvalóan ahol Istentől küldött ember van írva, ott nem).