Irán

Az iráni haderő kiterjedt védelmi gyakorlatokba kezdett az ország déli területén, hogy így demonstrálják az Iszlám Köztársaság védelmi kapacitását és emlékeztessék a nyugati szövetségeseket, hogy az iráni válasz nem várat magára, ha beavatkozásra kerül sor.

Reza Taghipur Irán információs és kummunikációs technológiákért felelős minisztere bejelentette, hogy országa betiltotta a külföldi biztonsági szoftverek behozatalát. Irán innentől csak helyi fejlesztésű szoftvereket alkalmaz, a külföldi biztonsági szoftvereket pedig nem tartják megbízhatónak és tiltott a behozatal. A miniszter szerint ezt a lépést a hazai szoftverkészítés gyors fejlődése is lehetővé tette, ami innentől csak még nagyobb állami támogatásban részesül.

Irán Olajügyi Minisztériuma közleményében bejelentette, hogy a korábbi döntésnek megfelelően beszüntették az olajexportot hat európai államnak, ennek értelmében már a brit és francia cégek sem kapnak iráni olajat (pedig az összeurópai olajembargó ellenére is lelkes vásárlók voltak).

Az Olajügyi Minisztérium szóvivője vasárnap elmondta, Irán olajexportjában továbbra sem lesz fennakadás. "Megvannak a megfelelő vevőink ilyen esetekre, a felvásárló vállalatokat már kiválasztottuk, a brit és francia olajvállalatok helyett már az új vevőinknek adjuk el az olajat."

Amerikai és izraeli hackerek indítottak támadást Irán a nap 24 órájában sugárzó angol nyelvű csatornája, a Press TV ellen, de a honlapot nem sikerült kiiktatniuk. A Press TV jelentése szerint a támadás február 18-án helyi idő szerint reggel 07:50-től 10:05-ig volt folyamatban. Csakhogy a honlap a korábbi esetekből okulva már kiterjedt technikai csoportot foglalkoztat, akik sikeresen meghiúsították a támadást.

Irán Nemzeti Olajvállalata megegyezett egy kínai olajbeszállító céggel a Kínába irányuló olajexport növeléséről. A megegyezés során a felek kijelentették, hogy az elmúlt évben Irán kínai olajexportjának csökkenése nem politikai, hanem sokkal inkább gazdasági okokra vezethető vissza, és megállapodtak, hogy a behozatalt ebben az évben 500.000 hordó/napra növelik, ami egyértelmű jele annak, hogy Kínának nem áll szándékában az Egyesült Államok elvárásainak megfelelően alakítani gazdaságpolitikáját és nem vesz részt az USA Irán elleni szankcióiban.

A nyugati média az iráni helyzet elhúzódása kapcsán rendszerint abban reménykedik, hogy Iránban fokozódnak majd a társadalmi feszültségek az élelmiszerellátás csökkenése miatt. Számításaik szerint az EU szankciók miatt olyan források estek ki, amiket a közeljövőben nem tudnak fedezni, és az országban élelmiszerhiány léphet fel.

Irán moszkvai nagykövete kijelentette, hogy Teherán és a nyugati hatalmak konfliktusának terebélyesedése kellemetlenségeket okozhat Oroszországnak. „Ha Iránt leigázzák, nem vonható kétségbe, hogy hatalmas Oroszország-ellenes frontot alakítanak ki. Nem titok, hogy mi délről fedezzük Oroszországot” – mondta a nagykövet.

Egy az ország elleni támadás esetén Irán komoly ellencsapást mérne, mondta Nikolai Makarov hadseregtábornok, az orosz védelmi erők vezérkari főnöke. Makarov elmondása szerint a vezérkar is valószínűsíti, hogy Irán abban az esetben, ha támadás éri, hasonló eszközökkel fog visszavágni a támadó országoknak. ”Naponta ellenőrizzük a helyzetet Iránban, és ha elkezdődik egy az ország elleni agresszió, egyik alternatívát sem tudjuk elutasítani” - tette hozzá Makarov. Szerinte az iráni atomprogram idén nyárra komoly előrelépéseket tud elérni. ”Természetesen Irán egy fájó pont. A helyzet Irán atomprogramja körül előbb utóbb valamilyen választ követel, és hogy milyen, az még ezen a nyáron kiderülhet” - mondta Makarov.

Ahmadinedzsád újabb beszédében figyelmeztette Irán szomszédait: az ellenség összeesküvése most arra összpontosul, hogy feszültséget szítson a térség államai közt, és így erősítse saját pozícióit a térség erőforrásainak megszerzésére. Azt mondta, a nyugat most a térség több államába is fegyvereket küld, hogy azért cserébe közreműködjenek saját érdekeltségeik idegen kézre játszásában.

Az ország összes nagyobb városában tömegek vonultak az utcára, hogy megemlékezzenek a 33 évvel ezelőtti győztes forradalomról. A hírügynökségek jelentése szerint összességében több millió ember ünnepelt az utcákon.

Az ünnep a háborús hangulat miatt sok helyen NATO- és USA-ellenes tüntetéssé fajult. Ünneplők hatalmas tömege lepte el azt a teret is, ahol az elmúlt időben ellenzéki tüntetések voltak (Teherán - Azadi tér). A különbség szembetűnő volt, mert most a tömeg sokszorosa volt az ellenzéki tüntetőknek.

Az iráni Iszlám forradalom nemcsak pusztán egy belső esemény volt, amely rendszerváltozást hozott Iránban. Ahogyan azt sok amerikai, európai és izraeli politikus is saját (naplójában) emlékeit felidézve elmondta, - az iráni forradalom pusztító földrengés volt a Nyugat számára.

Az Egyesült Államok olyan egységeket vezényel a Perzsa-öböl térségbe, és olyan mennyiségben, amelyek elvesztésével számol. Irán megtámadását igen nagy eseménnyel lehet csak indokolttá tenni, ezért a Perzsa-öbölben egy új Pearl Harbor-t akarnak megrendezni. Csak egy ilyen esemény tudna hatni a hazai közvéleményre. A kiváltó provokáció egy izraeli támadás lenne, melyre válaszul az irániak minden számukra veszélyesnek tekinthető célpontot igyekeznének megsemmisíteni...

Az iráni titkosszolgálat erőn felüli nyomozást folytatott a legutóbbi robbantásos merénylet után. A bomba megölte Ahmadi Roshan atomtudóst, miután azt egy motoros az autóra helyezte.

A második bombát azonban nem sikerült felhasználni. Az iráni titkosszolgálat nyomozásának eredménye, hogy a második motorost elkapták. A letartóztatott személy tanúvallomást tett. A bombát Irak területén kapták a Szabad Élet Kurdisztán (PJAK) párt székházában Arbil városban amerikai ügynököktől. Valamint megkapták a célszemélyek adatait, és pénzt.

Az Európai Unió újabb Irán ellenes "szankció-csomagot" fog elfogadni áprilisban, ami magába foglalja a távközlési berendezések értékesítésének betiltását, olyan eszközökét, amelyeket "fel lehet használni kémkedésre az ellenzéki aktivisták ellen". Ezen kívül bővítik azon iráni hivatalos személyek listáját, akiknek megtiltják a belépést az Európai Unió területére és befagyasztják számlájukat az európai bankokban.

Khamenei ajatollah, az Iszlám Forradalom vezetője a pénteken Teheránban tartott imákat vezette. Beszédében arról értekezett, hogy az Irán elleni kényszerítő intézkedések csak a Nyugatnak ártanak.

"Az atomprogrammal kapcsolatos propagandájukban újra és újra azt hangsúlyozzák, a szankciókkal el akarják érni, hogy Irán meghátráljon. De mi történik, ha nem hátrálunk meg? A szankciók célja, hogy Iránt visszatartsák, de Irán nem hátrál meg. Mindennek egyetlen eredménye, hogy a Nyugat végérvényesen aláássa hitelességét a térség feltámadó nemzeteinek szemében."

2012 márciusától Irán közel két és félszeresére növeli védelmi kiadásait. Ezt Mahmud Ahmadinezsád államfő jelentette be. A szakértők szerint a nyugati országok és Izrael Irán elleni katonai akciója mind reálisabbá válik, és ennek a következményei a régió és a világ számára kiszámíthatatlanok.

Az Egyesült Államok és Izrael kész erőt alkalmazni Iránnal szemben – jelentette ki Szergej Druzsilovzskij, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyeteme (MGIMO) professzora.

(A Jövőnk.info-n megjelent: 2011.02.09.)

Az iráni forradalom (perzsául انقلاب اسلامی , átiratban enġelâb-e eslâmi, magyarosan engeláb-e eszlámi) 1978-ban tört ki Mohammad Reza Pahlavi sah elnyomó, az ország gazdaságának súlyos károkat okozó, korrupt uralma ellen.

1979 elejére sikerült elűzni az uralkodót, s Ruhollah Khomeini ajatollah vezette síita papságot juttatták hatalomra. Az új vezetés 1979. április 1-én kikiáltotta az Iráni Iszlám Köztársaságot, amelynek december 3-án fogadták el az alkotmányát.

Az Amerikai Egyesült Államok azon hidegháborús félelmei, hogy a megbuktatott nyugatbarát rezsimet egy Szovjetunió iránt elkötelezett perzsa vezetés váltja fel, nem igazolódtak be, azonban a két állam közti kapcsolatok drasztikusan megromlottak.

Seyyed Ali Khamenei ajatollah, az iszlám forradalom vezetője a Teheránban megtartott "Iszlám ébredés és Ifjúság" konferencián kifejtette, hogy az iráni nemzet a cionista zsarnokság ellen küzd.

"A cionisták, az amerikaiak és nyugati hatalmak gyengének érzik magukat az iszlám ébredéssel szemben és ez az érzés a gyengeség és a vereség érzésével együtt napról-napra csak nőni fog." - mondta Khamenei, továbbá sürgette a forradalmi ifjakat, hogy éberen őrizzék erőfeszítéseik gyümölcsét, és ne tegyék lehetővé, hogy arrogáns hatalmak eltérítsék és kisiklassák a forradalmakat.

Interjú Abdolrahim Mousavi dandártábornokkal (részlet):

Az iráni haditengerészet sikeres rakétakísérletet hajtott végre egy nagy hatótávolságú föld-tengeri rakétával. A rakétát (képünkön) január 2-án a Hormuzi szorosban megtartott nagy stratégiai haditengerészeti gyakorlatok utolsó napján indították. Az iráni hadsereg földi erőinek parancsnoka Ahmad Reza Pourdastan dandártábornok kijelentette, hogy az iráni haditengerészet sikeresen elindította a nagy hatótávolságú "Qader" föld-tengeri rakétát. Az iráni parancsnok hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem mer katonai csapást indítani az Iszlám Köztársaság ellen.