Kárpát-medence

A tavasszal induló táborok egyikét az MNA központi táborában tartották a napokban. Számos csoport képviseltette magát a programokon.

Az ilyenkor szokatlan hideg ellenére egyre-másra érkeztek be a csoportok képviselői a központi táborba. Régi ismerősök és új bajtársak köszöntötték egymást kiváló hangulatban. A táborparancsnok köszöntő beszéde és a zászlófelvonás után azonnal megkezdődtek a foglalkozások. Alaki és harcászati foglalkozások kezdődtek, melyek mind szorosan illeszkedtek az MNA központi egységesített kiképzési rendszerébe.

Mozgalmasan töltik a hosszú hétvégét bajtársaink. A vezetők az országot járva, az új csoportok tagjait látogatják meg, a kerületvezetők régiós táborokat-gyakorlatokat szerveznek, a politikai vezetők előadásokat, ideológiai képzéseket tartanak.

A Nemzeti Ifjúság számára új alternatívát adnak ezek a programok. A füstös kocsmák, koncertek helyett, egyre többen választják a természetet, a testnevelést, a valódi bajtársi közösségeket.

Az új csoportok, új bajtársak felkészítése, felszerelése, képzése az ország minden részén megkezdődött. A megnövekedett érdeklődéssel járó többletfeladatok sehol nem jelentenek gondot a vezető bajtársaknak.

A folyamatosan zajló rendezvényekre a hatalom is kíváncsian tekintget. Több helyen jelent meg a Rendőrség, azonban egyetlen helyen sem tapasztaltak rendellenességet! Bajtársaink jó hangulatban, a hatályos jogszabályokat mindig kínosan betartva töltik szabadidejüket.

Szálasi Ferenc kivégzésének 64. évfordulója alkalmából gyűltek össze Kecskemét belvárosában hungarista fiatalok, hogy leróják kegyeletüket. A megemlékezést (mely egy II. Világháborús hősi emlékműnél került megrendezésre) a Pax Hungarica Mozgalom kecskeméti csoportja szervezte. Lantos János PHM csoportvezető felidézte beszédében, hogy akkor ott, a Markó utcai fogház udvarában a bosszú népe gyűlt össze. Vért akartak. Idézte Fernand Gigon francia újságírót, (tudni kell róla, hogy kommunista érzelmű volt) aki többek között ezt vetette papírra:

A napi programok a központi egységesített kiképzési rendszer szerint zajlottak, melynek keretében az alakulat tagjai céllövészetet és terepharcászati szituációs gyakorlatokat hajtottak végre.

A feladatot változó körülmények mellett, az ismereteknek mindig az adott helyzetnek legjobban megfelelő alkalmazásával kellett újra és újra végrehajtani, olykor szakadó hóesésben. A feladatok végrehajtását mindig közös kiértékelés követte.

Egész napos 'antifasiszta' megmozdulás kezdődött szombat délelőtt a fővárosi Hősök terén; cigány és antifa szervezetek, zsidók, közéleti díszpéldányok a Magyar Hősök Emlékművénél 'kegyeleti őrséget' álltak a cigányok elleni támadássorozat hat halálos áldozatának tiszteletére.

A téren mintegy száz ember gyűlt össze a rendezvény kezdetekor. A 2008-ban kezdődött és másfél évig tartó cigányok elleni támadássorozat áldozatainak fotói, illetve a gyilkosságok helyszínén készített képeket ábrázoló két, papírból készített oszlop mellett álltak kegyeleti őrséget.

2010. árpilis 11-én a szavazati joggal rendelkező, de semmifajta komoly és kielégítő ismeretekkel nem rendelkező emberek tömegei fognak az urnák elé járulni. Hogy kifejezzék véleményüket. De az, hogy miféle "világképpel" rendelkezik ebből több százezer "bölcs választópolgár", arra legyen elég a következő hangfelvétel:

Értsük már meg végre, az ilyen zsidó-típusú liberális demokráciákat sehol a világon nem lehet megváltoztatni szavazgatásokkal. Erre példa nincs és nem is lesz. Szólok most az úgynevezett nemzeti oldalhoz; aki az ellenség által kijelölt küzdőtéren kíván megmérkőzni, az eleve bukásra van ítélve. Még akkor is, ha ezt nem látja, és még akkor is, ha elhitetik vele, hogy győzni tud.

Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Valóban, ez a nap az emlékezésé kell, hogy legyen. Nyudodjék békében az a sok millió áldozat, melyet a zsidó gyökerű sátáni ideológia, a bolsevizmus küldött a halálba. A világhálót böngészve akadtam Murányi Leventének, a Jobbik alelnökének írására, aki ezen emléknap alkalmából öntötte szavakba gondolatait.

Fájdalom, de úgy látszik, az úgynevezett "radikális jobboldal" nem tud kinőni abból a betegségből, amit úgy hívnak, megfelelési kényszer. De, az is lehet, hogy szimpla tudatlanság, vagy, amire gondolni sem merek, tudatos hazugság. A végeredmény ugyanaz, amelynek egyik ékes példája a következő idézet Murányi Leventétől:

- Ki lehet választó és kik lehetnek választottak?

Az alábbi példák mutatják, hogy bármelyik nagykorú, szavazati joggal rendelkező magyar állampolgár, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától részt vehet az országgyűlési választásokon, vagy bármilyen népszavazáson. Választó és választható is egyaránt lehet. Minden szavazat egyenértékű. Nincs súlyozás, ugyanannyit ér egy fél-analfabéta szavazata, mint egy akadémiai tagé.

Saját magunk ellen?

Ez a meglátás tökéletesen igaz a magyar szavazási szokásokra. Szándékosan nem használom a választás szót, mivel az azt jelentené, hogy különböző lehetőségek közül választhatna a választó. Itt nincsenek alternatívák. Legjobb estben is csak menekülési útvonalakról beszélhetnénk, de részünkre azok is zárva vannak. Miért? Mert a volt kommunista tagállamok részére egyedül Oroszországgal jó kapcsolatokat kialakítani képes politikai vezetés lehetne megoldás, de a hanyatló cionista nyugat mellett elkötelezett politikusaink rendkívül rossz pozíciókból tárgyalhatnának a kapcsolatok rendezéséről.

Magyarországon az elmúlt húsz évben azonban nem volt még párt, amely azért győzött volna a szavazásokon, mert olyan jó, hanem csakis azért, mert a másik olyan rossz.