Kína

Kína megalapozatlannak tartja, hogy az USA erősíti katonai jelenlétét Ázsiában. A Reuters tájékoztatása szerint ezt január 9-én egy sajtótájékoztatón jelentette be Liu Vei-min, a kínai Külügyminisztérium szóvivője.

Vei-min ezt a kijelentését arra a kérdésre válaszolva tette, hogy veszélyezteti-e Kína az amerikai biztonságot. Vei-min szerint Washington félreértelmezte Peking szándékát a fegyveres erők korszerűsítésére. A kínai Külügyminisztérium szóvivője aláhúzta, hogy ennek a korszerűsítésnek az a célja, hogy fenntartsák a békét a térségben és az nem jelent veszélyt másokra. Vei-min hangsúlyozta, hogy Kína továbbra is békésen kíván fejlődni.

Kína aggodalommal figyeli az Egyesült Államok stratégiaváltását, mivel elsődleges stratégaiai célként jelölte meg a Távol-Keletet és a csendes-óceáni térséget. Kína úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok itt tervezi a következő háborúit, és veszélyezteti a térség stabilitását.

Mint arról mi is hírt adtunk, Obama elnök tegnap elmondott beszédében kifejtette, hogy a Közel-Keletre és Távol-Keletre helyezik a katonai stratégiai hangsúlyt.

Az Egyesült Államok hiába növeli katonai jelenlétét a térségben, és erőlködik a hatalmi pozíción, ezzel csak feszültséget okoz, és nem old meg semmit - jelentette ki a pekingi kormány szóvivője.

Az első kínai repülőgép-hordozó anyahajó, amelyiket a volt szovjet Varjag repülőgép-hordozó cirkáló bázisán alakították ki, sikeresen átesett a tengeri tesztek második szakaszán. Vasárnap a hajó 12 napos út után visszatért a kikötőbe.

Kína szomszédai aggodalmukat fejezték ki a Hu Csin-tao kijelentéséről készült médiajelentések miatt, ugyanis a kínai vezető felszólította a haditengerészet vezetőségét, hogy "készüljenek a háborúra". Elmondása szerint a következő években "meg kell történnie a haditengerészet teljes modernizációjának, és összpontosítani kell minden erőt a nemzet védelmére." Ez a mondat a felső katonai- és politikai vezetés december 6-ai találkozóján hangzott el. A kijelentés egyben azt is jelenti, hogy Kína a közeljövőben szakíthat az eddigi különösen óvatos külpolitikával. Hu Csin-tao nyilatkozatát több kínai napilap is leközölte, brit szakértők jelenleg is azon vitatkoznak, hogy a kijelentés egyaránt fordítható "fegyveres harcnak" és "katonai konfliktusnak", ami félrefordítás ide vagy oda, a lényegen semmit nem változtat.

Az iráni hadseregnek sikerült lelőni vagy átvenni az irányítást egy amerikai Sentinel RQ-170 pilóta nélküli repülőgép felett. Az iráni hírügynökség azt közölte, hogy a repülő ”Afganisztán felől átvágott a határon, majd az iráni hadsereg elektronikai hadviselési csapatai jelentéktelen sérülésekkel a földre kényszerítették”. Az iráni média szerint ez ”nagy siker, amely lehetővé teszi a robotgép elektronikájának tanulmányozását”.

A NATO parancsnoksága alatt működő afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) megerősítették a pilóta nélküli légi jármű (UAV) elvesztését.

A kínai külügyminisztérium a hidegháborús stratégiához való visszatérésnek minősítette az Egyesült Államok jelenlétének a csendes-óceáni térségben való fokozását. A nyilatkozatnak Washington és Canberra azon egyezménye szolgáltatott ürügyet, amelynek értelmében az észak-ausztráliai Darwin városban 2,5 ezer tengerészgyalogost helyeznek el.

Megfigyelők a csendes-óceáni katonai versengés fokozódásának tendenciájára mutatnak rá: a kínai gazdaság erősödésével és a kínai fegyveres erők modernizációja felgyorsulásával párhuzamosan nagyobb aktivitást fejt ki a térségben az Egyesült Államok. Nyilvánvaló a két nagyhatalom stratégiai szembenállása.

Amerika elkészített egy új katonai tervezetet Kína ellen - írta a Washington Times. Miután több politikai és katonai vezető is jelezte, hogy nem fogja az USA tétlenül nézni, hogy Kína világbirodalommá, és katonai szuperhatalommá nője ki magát, már várható volt egy hasonló bejelentés. Kína olyan eredményeket tudott felmutatni az utóbbi években, ami szó szerint meglepte még az amerikai vezetőket is (valószínű, hogy hírszerzési hiányosságok is lehettek), mint például a semmiből előkerült ötödik generációs vadászrepülő, az épülő anyahajók, a rakétatechnológia fejlődése, elektronikai fejlődés a hadseregben, vagy a műholdak terén. Kína nagy pontosságú, hajók elleni rakétát fejlesztett ki, ami komolyan veszélyeztetheti az amerikai anyahajókat. Katonai szakértők szerint ez komolyan veszélyezteti nem csak a hajókat, hanem az USA egész csendes-óceáni jelenlétét is.

Az Európai Unió elvetette azokat a feltételeket, amelyekhez Kína közötte az euró-övezet stabilizálása érdekében nyújtandó hitelt.

Egytrillió dollárnyi hitel nyújtása fejében Peking követelte befolyása növelését az IMF-nél, valamint azt, hogy elismerjék piacgazdasággal rendelkező ország státusát és vonják vissza a Kínába irányuló fegyverszállításra kirótt uniós embargót.

Egyszóval, az EU és Kína tárgyalásai megszakadtak.

Elemzés az Unió romló pénzügyeiről, kínai szemszögből

Hogy miért fontos Kínának annyira Európa? Mert megfordult a régi trend. Ma már a kínaiak fektetnek be külföldön, s a legtöbb kínai befektetés már nem is Amerikába, hanem Európába irányul. Ezen belül is jórészt Magyarországra.

A nemrégiben Pekingben tartott 3. Kínai Külkereskedelmi Vásáron teljesen nyilvánvaló volt, hogy 2011-ben Európa a kínai vállalatok külföldi befektetéseinek legfontosabb célpontja. Egyebek között a technológia és a védett márkák, s licencek vásárlására fordították a legtöbb pénzt a kínai vállalkozók.

Természetesen ez még nem biztos. Az Európában kialakult helyzetet a teljes bizonytalanság jellemzi. De ha logikusan gondolkozunk, akkor feltételezhetjük, hogy az európai bürokraták legalább az önfenntartási ösztöneiknek köszönhetően meghozzák a döntést bankjaik újratőkésítéséről és a bankgaranciák biztosításáról.

Előbb vagy utóbb, de az európai tragikomédiának be kell fejeződnie. Az adósságválság akut fázisa azonban még csak most következik. Most még csak találgatni lehet, hogy megkezdődik-e az új spekulációs játék az aktivák értékének csökkentésére és mi lesz ennek az ”ideológiai alapja”. És itt most kénytelen vagyok megint csak a kínai történetre fordítani a figyelmet, ami ”nagy sikerrel” kecsegtet. Az utóbbi napokban túl sokszor jelennek meg kínai témájú cikkek a nyugati üzleti kiadványokban. Méghozzá úgy, hogy a kínai helyzetet bemutató információknak az olvasóközönséget a lakáspiac elkerülhetetlen összeomlásáról és az azt követő gazdasági csődről kell meggyőzni.

Ami egy évtizede még hatalmas haszon volt, mára nagyon veszélyessé vált a világ gazdaságai számára. Kína feltörekvése.

Pár évtizede még élethalál harcot vívott egymással az Egyesült Államok és Kína, akár a koreai, akár a vietnami szerepvállalását nézzük a távol-keleti országnak. Amikor először írtuk meg, úgy 12 évvel ezelőtt, hogy a kínai vezetés és embertípus morálját ismerve az ország nemsokára a világ éllovasai között lesz, akkor a nemzeti sajtó hatalmas felháborodással és patáliával válaszolt rá (akkor még a Jövőnk nyomtatott formában, kéthavonta jelent meg). Röviddel utána megkezdődött a Kínával szembeni sajtó hadjárat. Minden felkerült a világhálóra, és a nyomtatott sajtó a keleti népek hulladék voltát elemezgette. A nemzeti sajtó arról cikkezett, hogy Kínában megeszik a gyerekeket, meg a kínai kultúra embertelenségéről és a makogó sárgákról. A liberális sajtó pedig követelte az emberi jogokat, és számos ellenérvet hoztak fel a kínai térnyerés lehetősége ellen. Kulturálatlan, barbár sárgák, akik csak a fehér embernek köszönhetik, hogy eddig nem haltak ki. Zengjenek hálát a fehéreknek, hogy egyáltalán szóba állunk velük, mit is képzelnek ezek... Nagyjából ennyi volt a lényege eszmefuttatásaiknak.

Kína kész tovább mélyíteni együttműködéseit Oroszországgal

- A China Broadcast tudósítása az Orosz-Kínai csúcstalálkozóról -

Wen Jiabao kínai miniszterelnök meghívására Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök október 11-én Pekingbe érkezett, ahol megkezdte kétnapos hivatalos látogatását.

Putyin látogatása során Hu Jintao kínai államelnök, Wu Bangguo, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnöke fogadja. Később Wen Jiabaoval megtartják a 16. kínai-orosz rendszeres miniszterelnöki találkozót.

A „kínai spionománia” egyre több országot kerít hatalmába. Az Egyesült Államok arra szólítja fel szövetségeseit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket Peking gazdasági kémkedésével szemben. Németország már tavaly kiber-fenyegetések és ipari titkok elrablása fő központjának nevezte Kínát. Oroszországban kínai kémet állítottak bíróság elé, mivel adatokat gyűjtött az S-300-as rakétakomplexumról. A veszély valóban nagy lenne?

Oleg Glazunov orosz politikai technológus értesülései szerint a Kínával határos orosz Távol-Keleten a szomszédos országból érkezett vendégek nyíltan arra kérik a helyi lakosokat, hogy adjanak el nekik repülőgép-egységeket. Méghozzá gyakran olyan alkatrészeket és repülőgép-egységeket szereznek be illegálisan, amelyek hivatalosan vásárolt technika alkotóelemei. Egyébként így történt ez Tung Senjung tolmáccsal is, akit Moszkvában vettek őrizetbe és akinek ügye a napokban bíróság elé került.

“Kína az elmúlt években alaposan megismerte az európai országok politikáját, azt is meg lehet kockáztatni, hogy Kína jobban ismeri Európát, mint maguk az európai országok…”

A görög hitelválság továbbra sem oldódott meg, az eurónak egyes elemzők szerint már a léte is veszélybe került. A kínai kormány ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy segítséget nyújt az eurózónának, hogy az euró megerősödhessen, és az Európai Unió kilábaljon a gazdasági nehézségekből.

A cionista felforgatás Kínát is érinti

Az Egyesült államok szenátusa felszólította Kínát, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat Tibetben. Kína erre az újabb kötekedésre rendkívül keményen válaszolt. Hong Lei, a külügyminisztérium szóvivője kijelentette: az USA csak ne avatkozzon más államok belügyeibe, és ne szóljon bele a dolgokba. Külső és belső szervezkedésekkel pedig ne próbálja megbontani Kína egységét, mert azt a kínai kormány nem tűri el.

Az USA szigorúbb hangvételű figyelmeztetésére - miszerint aggódik a tibeti nép jogaiért, és felszólította a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a tibeti szerzetesek jogait - Kína ugyanolyan kemény hangon válaszolt.

Szeptember 12-én Kína is elismerte az Átmeneti Nemzeti Tanácsot, utolsóként az ENSZ Biztonsági Tanácsából. Kína hatalmas befektetésekkel volt jelen Líbiában. A lépéssel valószínűleg azt akarják elérni, ha Kadhafi végleg elveszti hatalmát, a szerződéseik megmaradhassanak.

A pakisztáni hatóságok engedélyezték, hogy kínai katonai szakemberek egy titkos amerikai helikopterrel ismerkedjenek meg, amelyik szerencsétlenséget szenvedett az „első számú terrorista”, Oszama bin Laden megsemmisítése során. Amerikai kommandósok akkor két helikopterrel érkeztek és az egyiket elvesztették. A gépet pakisztáni katonák találták meg.

Kínai mérnökök áttanulmányozták a helikoptert és fényképeket készítettek róla. A Black Hawk helikopterek újabb titkos modifikációját kimondottan titkos küldetések számára fejlesztették ki. A gépeket felületét egy speciális réteggel vonják be, amelyiknek köszönhetően a helikoptert a radarok nem észlelhetik.

Az USA követeli, hogy Kína magyarázza meg, minek kell neki saját repülőgép-anyahajó. Washington elfogad bármilyen magyarázatot – hangsúlyozta szerdai sajtótájékoztatóján az amerikai külügyit tárca szóvivője, Victoria Noland. Szavai szerint a katonai jellegű beszerzéseket és a hadügyi büdzsét illetően Kína nem annyira átlátható, mint más országok, ami aggasztja az USA-t.

Az első kínai anyahajó – az átépített egykori Varjag szovjet cirkáló – tegnap kísérlet céljából kifutott a tengerre. Később vissza fog kerülni a hajógyárba szerelési munkálatok elvégzése érdekében, majd a cirkálót átadják a hadiflottának.

A leminősítés után Kína kapásból azzal vádolta Amerikát, hogy nem tesz elég lépést strukturálisadósság-gondjainak megoldására.

Kína a Standard & Poor's lépésére reagálva határozottan elítélte szombaton az Egyesült Államokat amiatt, hogy nem tesz eleget strukturálisadósság-gondjainak megoldására, és kijelentette, hogy a világnak egy új stabil tartalékvalutára van szüksége a dollár helyett. A Hszinhua hírügynökség kiadásban megjelent kommentár az első hivatalos kínai reagálás arra, hogy az S&P nemzetközi hitelminősítő egy fokozattal, "AA-plusz"-ra rontotta a világ legnagyobb gazdaságának hosszú távú adósosztályzatát.

A kínai haditengerészet két hajója, a "Zheng He" és a "Luoyang" négy napos baráti látogatásra érkezett az oroszországi Vlagyivosztokba. Kedden a hajók elhagyták Oroszországot és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba indultak tovább.