Kultúra

Filmajánló - Чекист - orosz filmdráma.  A film realisztikus és ezért rendkívül brutális, csak erős idegzetűek nézzék meg.

A világtörténelem legnagyobb és felülmúlhatatlan tömeggyilkos eszmeisége a cionbolsevizmus, mely a Cseka (Csezvisztrajnaja Komisszija) államvédelmi szervezet létrehozásával emberek milliót gyilkolta le a legbrutálisabb módszerekkel. Cionbolsevista szervezet volt, mert minden vezetője és tisztjei zsidók voltak, és a végrehajtók soraiban is tízszeres volt a zsidók arányszáma az összlakossági arányszámukhoz viszonyítva. Lenin 1917-ben adott utasítást egy lett zsidónak, Latsisnak a szervezet létrehozására, melyet a lengyel származású félzsidó Derzsinszkij (egy pszichopata, rendkívül szorgalmas és találékony gyilkos) fejlesztett tökéletes gyilkológéppé. A Cseka volt a proletárdiktatúra ökle, több mint húszmillió embert gyilkolt meg. Lenin kevesek által ismert kijelentése, miszerint nincs forradalom kivégzőosztagok nélkül, így valósult meg Oroszországban.

Oroszországban valódi változások történnek. Erre bizonyíték ez a film is, mely ha nem is a saját szörnyűségében, de bemutatja ezt az embertelenségéről hírhedté vált cionbolsevista terrorszervezetet. Minden hatalomnak alapérdeke, hogy a belső ellenségeivel szemben megfelelő erővel lépjen fel. De az ország lakosainak perverzül szadista módszerekkel történő tömeges kiirtása már nem önvédelmi művelet, hanem aljas ösztönök kiélése, és egy másik faj legyilkolásának, totális megfélemlítésének lehetősége.

A Cseka magalakulásakor Hitler még a verduni lövészárkokban harcolt. Jogosan felmerül bennünk az a gyanú, hogy minden nemzetiszocializmus ellenes propaganda a cionbolsevizmus leírhatatlan bűneinek ez elfedését szolgálja. Nem a gyűlölet felkeltése a célunk ennek a filmek a bemutatásával, hanem az újkori, szervezett tömeggyilkosságok eredőjét akarjuk bemutatni.

A magyarországi cionbolsevista terror teljesen hasonlatos módszerekkel dolgozott, csak kocsik helyett a húsdarálót alkalmazta. Az orosz és a magyar nép szenvedett a legtöbbet a cionbolsevizmustól, a véres zsidó-terrortól. Ma Magyarországon még mindig szerveződnek azok, akiket cionbolsevistáknak nevezünk és a tömeggyilkosság megszállottjai. Most újra erősödik a hangjuk, demokráciáról és emberi jogokról szónokolnak, fasizmus elleni harcot hirdetnek, de a Cseka-központ véres pincéinek a módszerével akarják a hatalmat megszerezni.

A film orosz, és ott megtörtént a múlt feltárása, míg ellenben nálunk folyik a sunyítás. Annak ellenére, hogy orosz nyelvű a film, aki a megnézés mellett dönt, nézze is végig. Így érti meg az összefüggéseket - a nyelvi nehézség ellenére is.

Az orosz filmeket nem lehet megunni! Az oldalunkon bemutatott eddigi alkotások után most ismét egy fantasztikus filmet mutatunk be. A címe: "A breszti erőd" (oroszul Брестская крепость) Egy háborús, történelmi, dráma. A 138 perces filmet 2010-ben 8 millió dollárból készítették.

A világon mindenhol december 6-a Miklós napja, melyet talán a gyerekek várnak a legjobban. Tegnapra megtömte a kikészített kiscsizmákat, vagy csak diót, mogyorót, szaloncukrot szórt a gyerekek és felnőttek részére. Sok helyen megjelent szánon az utcákon, vagy gyalogosan segítőivel, esetleg ellátogatott a munkahelyekre. Számos film, mese és könyv készült róla. Láthatjuk reklámokban, plakátokon, képeslapokon. A gyermeki lélek hisz benne, ők a jóságos öreg Mikulást várják dalokkal, versekkel, és nagyot dobban a szívük, amikor megérkezik.

Egyre többen tudják, hogy kis országunkban 1988 óta létezik egy fáradhatatlan "Mikulás", aki több ezer gyermeket lát vendégül évről évre. Egy apuka 2 éves kislányát lepte meg, majd elhatározta, hogy kereskedők, gyárak segítségével ezt az örömet minél több gyerek arcára varázsolja Létrejött egy mozgalom, rengeteg segítővel, felajánlással. Külön levélcíme is lett a Mikulásnak, ahová évről évre egyre több levelet kap, nem csak decemberben, de az év többi hónapjában is. Minden levélre válaszol, manói segítségével. Minden évben ellátogat a kórházban fekvő gyermekekhez is, valamint az óvodákba, iskolákba, és minden olyan rendezvényre,ahová hívják.Ku tatja Szent Miklós eredetét, végigjárta életútját. A mikulasbirodalom.hu oldalon fényképek és filmek teszik érdekessé történetet.

Náva Hamdelan - iráni koncert - 2011. november 25. péntek 16.00

A zenekart két híres művész Manucher Abdallahi és Ali Akbar Khadem alapította 2007-ben Teheránban. A mára már hattagúra bővült zenekarhoz az utóbbi években több híres zenész is csatlakozott. A zenekar tagjai: Manucher Abdollahi - zeneszerző, költő, a zenekar vezetője; Ali Akbar Khadem - ütőhangszerek; Mehdi Zare - kamancheh; Mirhaider Motavalli - basszusgitár, tar, ének; Kianoosh Ehszani - ének; Raszul Zomorodi - ney; S. Bani Amryan - daf.

Az együttes a korai időszakban főleg iráni egyetemeken lépett fel, majd idővel külföldről is számos meghívást kaptak. Koncerteztek már többek között Indiában, Örményországban, Ausztriában, Horvátországban, Szlovéniában. Mindenhol nagy sikereket arattak hagyományos és modern zenei elemeket is felvonultató zenéjükkel.

Márton-napjáról az országban egyre több helyen emlékeznek meg. Általában az iskolákban, óvodákban libával kapcsolatos verseket, meséket elevenítenek fel a gyerekek, kézműves foglalkozások alkalmával fakanál libát, libás mécsest, lampiont készítenek. Majd a nap fénypontja, amikor kis lámpásaikat meggyújtva a felnőttek kíséretével fáklyás felvonuláson vesznek részt.

Szent Márton nap Kazincbarcikán

Egy éve írtunk már Szent Márton életéről is, most tömören elevenítsük fel:

November 1-je Mindenszentek ünnepe, november 2-a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek - latinul: Festum omnium sanctorum - a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ebből az alkalomból. Az ezt követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé.

Mindenszentekkor azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. A IV. században Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János már tudott Mindenszentek ünnepéről, amelyet május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. (E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja, s az ortodox keresztény egyház ekkor tartja a Mindenszentek napját.) Nyugaton 609-ben (más források szerint 610-ben) jelent meg először, amikor május 13-án IV. Bonifác pápa a római Pantheont Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel.

Kéri Edit tizenöt éve folytatott kutatásai eredménye a Magyarok Világszövetségének negyedik kiadásában most megjelent könyv. A szerző közli 195 gyilkos nevét, akik e napon a Kossuth térre néző öt épületből gépfegyverrel tüzet nyitottak a Himnuszt éneklő békés tüntetőkre: ÁVH-s kormányőrök, karhatalmisták, veterán partizánok, antifasiszták és ’53-ban kiszuperált ÁVH-sok. Közülük 56-nak közli fényképét és 113-nak rövid életútját. A nevek között: Fónay Sándor, Ungár Lajos, Bauer Miklós dr. és felesége Schönberg Judit, Poros Tamás, Schlesinger (Seres) Márton, ...

Oldalunk filmajánló rovatában eddig az orosz filmipar remekeit mutattuk be, szembeállítva a hollywoodi mozikkal, melyek töretlenül népszerűsítik a számunkra idegen, beteges alkotóik devianciáját és életszemléletét - nagy sikert aratva a konzumidióták között, és öngerjesztő folyamatként gyarapítja ezek számát. A sort most szintén egy népszerű orosz filmmel folytatjuk tovább. Az általunk ajánlott filmek nagyrészt megtörtént események alapján magát az életet mutatják be, a maga teljes valóságában, tehát a Rambo-jelenség még nyomokban sincs jelen...

Társalgásunk kifejező eszköze nem csupán írásunkra vagy beszédünkre hagyatkozik, hanem sok esetben testünk is hangsúlyosan részt vesz a kommunikációban.

Az akaratlan gesztusok, így a külvilág számára sok információt eláruló indulatok, vélemények, sőt érzelmek mind olyan jelek, amikből messzemenő következtetéseket lehet levonni társalgás alatt is.

A magyar paraszt - kivált az élelmezés terén - szinte teljes önellátásra rendezkedett be. A boltból csupán a ritkább fűszereket, süvegcukrot, háztartási szereket, édességet, a befőzéshez szükséges kellékeket, továbbá a lámpába való petróleumot vásárolta meg.

A falusi szatócsboltok olyan vegyeskereskedések voltak, amelyekben a szatócs mindezen alapvető árucikkeket tartotta. A boltos legtöbbször hitelbe adta áruját, ennek következtében a falusiak közül többen a boltos adósai voltak.

Грозовые ворота - Viharkapu. 4 részes, 3,5 órás orosz háborús filmdráma. A történet alapja hasonló a Csendes előőrs című filmhez, ezért akinek az korábban már elnyerte tetszését, valószínűleg ebben a filmben sem fog csalódni. Készítőit szintén egy megtörtént harci cselekmény ihlette, ami 2000-ben zajlott le az Észak-Kaukázusban és csak néhányan élték túl. A túlélők megkapták a Bátorság rendet, Gorskov lövész pedig az Oroszország Hőse címet.

Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja a legrégibb Mária-ünnepünk. Gyökerei az ősmagyarság koráig nyúlnak vissza, amelyre búcsúval, táncmulatsággal emlékezünk. A Katolikus Egyház ezen a napon Mária mennybevételét ünnepli. A szenthagyomány úgy tartja, hogy a Megváltó nem engedte a földi enyészetnek édesanyja testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe. Nagyboldogasszony a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke, a várandós asszonyok védőszentje és számos szokás napja is volt. 

Szeptember 8-a Kisboldogasszony napja, amikor Szűz Mária születésére emlékezünk. Kedvelt búcsúnap. Aki arra érdemesült, az meglátta a Napba öltözött asszonyt, amely hiedelem ugyancsak az ősi magyar kultúrához vezethető vissza. Ezen a napon kezdték a gabona vetését, a dióverést, ekkor léptek szolgálatba a cselédek. A néphagyományban Kisboldogasszony napja ősi őszkezdő nap, a népi megfigyelés szerint ekkor kezdenek költözni a fecskék. Hajdan asszonyi dolog-, főleg fonástiltó nap volt.

Az orosz nemzettudat az elmúlt húsz évben újra erőre kapott, tisztuláson is átment, állami támogatást élvezvén pedig hozzájárul az orosz hatalmi tényező megerősödéséhez. A keresztény és fehér európaiságnak az utolsó esélye valóban Oroszország, mivel az Európai Uniónak nevezett szabadkőműves kísérlet lényege az európai keresztény és fehér kultúra megsemmisítése. Ezt kell minden hazafinak tudatosítania Európában.

Minden szónál többet mond az, hogy milyen hazafias hirdetések jelennek meg hivatalos állami támogatással az orosz televízióban. A balkáni háborúk során keletkezett – a Szovjetunió idején tiltólistán lévő – „Kelj a hit védelmére Orosz Föld!” kezdetű, Szláv nő búcsúja (Прощание Славянки) címen is ismert orosz induló önmagában kifejezi Oroszország föltámadását, Európa reményét. Mindazoknak, akik esetleg értetlenül fogadnák ezt, nyomatékosan ajánljuk elolvasásra, újraolvasásra a két évvel ezelőtti Oroszország című, ötrészes írásunkat.

A dal zenéjét Vaszilij Agapkin zeneszerző írta 1912-ben az első balkáni háború idején a  nők tiszteletére, akik a háborúba induló férjeiket búcsúztatták. Később az I. világháborúban népszerű lett a környező országokban a katonák körében, különösen Oroszországban. Kolcsak admirális Fehér Hadseregének nem hivatalos himnuszává vált. A Szovjetunió idején betiltották, de a dallama annyira beleivódott az orosz néplélekbe, hogy új szöveget írva a dallamhoz újra feldolgozták és a Vörös Hadsereg kórusa is fölvette gyűjteményébe.

Valamikor a dzsungelharc volt a legfélelmetesebb harctérség. Mindenki igyekezett ezt elkerülni, de a háború úgy a védekezőket, mint a támadókat belekényszerítette ebbe a "zöld pokolba". Modern világunkban a városi harc kegyetlensége, kiszámíthatatlansága és áldozatainak nagyságrendje jóval felülmúlja a dzsungelharcokét. A Föld lakosságának 75%-a városokban él, ezért a városharcok fogják eldönteni egy terület feletti uralmat.

A film megtörtént eseményt dolgoz föl. A Szovjetunió felbomlása után a tádzsik határnál egy határvédelmi helyőrség mindennapi életébe nyerhetünk betekintést, amelyet afgán és tádzsik fegyveresek megtámadtak 1993. július 13-án. A támadást rendkívül hősies helytállással visszaverte a maroknyi védősereg, de az egység nagy része, 25 orosz katona meghalt. Az eseményt követően hat katona kapta meg az Orosz Föderáció Hőse címet, négyen közülük posztumusz.

Emlékezés az elesett katonákra

Május utolsó vasárnapján a háborúkban elesett katonákra emlékezünk. Ez a nap; a Hősök Napja

A hősök emlékünnepének eredete egy 1917-es törvényre vezethető vissza. Akkor mondták ki először, hogy „nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni".

Esteledik. Sokszor gyertyát gyújtok ilyenkor a hangulata miatt, de április 19-én biztosan. Születésnap közeledik és minden nemzeti szocialistának melegség tölti el a szívét, bárhol is éljen a világon.

Ő a miénk és senki sem veheti el tőlünk az emlékét. Hiába szórják a gyűlölet mocskát az ellenségeink lassan két emberöltő óta, egyetlen kép is megcáfolja minden igyekezetüket. A képen zászlóerdő és életvidám emberek százezrei, akikből ömlik a szeretet egy puritán ember felé. SS testőrök hada próbálja távol tartani a tömeget, a könnyeiket törölgető édesanyákat, akik mind meg akarják ölelni a vezért.

Húsvét ünnepéről külön cikket a hitéleti szerkesztő fog készíteni, én most a különböző népek ünnepei közé vonok párhuzamot, már ha lehet.

A tavasz legjelentősebb ünnepe a Húsvét. Jézus Nagypénteken meghalt, és harmadnapra feltámadt. Diadalmaskodik a halál és a sátán felett. A fény legyőzte a sötétséget. Negyven napig tanít még a tanítványok között, majd felszáll a mennyekbe.

Ez a Húsvét hagyománya, ezt ünnepli a keresztény világ tavasszal. A tavaszhoz és a nagyböjti időszakhoz kapcsolódó másik nagy ünnep, mely egyik legrégebbi az ünnepek között, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, március 25-én. Ez Jézus megfogantatásának ünnepe. A nagy ünnepek között a legelső, mert itt teremt először fizikai kapcsolatot az Isten az emberiséggel. Egyben a tavasz miatt és a természet megújulása miatt ez az ünnep a termékenység, az új élet kezdetének ünnepe.

A vizuális kultúra XX. századi térnyerésének köszönhetően a filmipar, filmgyártás a modern világ meghatározó művészeti ágává nőtte ki magát. A kultúra más területeivel ellentétben a filmművészet az alacsonyabb társadalmi rétegek igényeinek kielégítésére hozták létre. A mozgóképet a Lumiére testvérek indították el világ körüli útjára. A mozi közel 20-30év leforgása alatt meghódította szinte valamennyi kontinenst. Visszaesett ugyan a népszerűsége és sikerei is csökkentek a hatvanas évek derekán a televíziózás elterjedésével, mára azonban a kezdeti eredményeket is képes volt felülmúlni. Napjainkban a technikai lehetőségek folyamatos bővülésének eredményeként a filmkészítés korlátainak tudományos fejlődés szabhat határt. A digitális „kultúra” forradalmi újításaiban rejlő anyagi potenciált az Amerikába bevándorolt elsősorban Magyarországról elszármazott zsidók aknázták ki. A kezdetek, lefektetett alapok előrevetítik számunkra a hangsúlyeltolódást a művészi jellegű, morális tartalmú filmkészítés irányából a profitorientált ipari mértékű filmgyártás felé.

Ezzel a címmel jelentette meg a Zrínyi Média Kiadó azt a rövid dokumentumfilmet, amivel a doni hősöknek állít emléket. A kisfilmet ajánlom mindenkinek, páratlan képsorok láthatóak a Honvédség ezen korszakából. A kisfilm megtekinthető ezen a linken:

A Nagyapáink útján - Megkésett requiem egy hadseregért...

Dicsőség a Hősöknek!