Publicisztika

A választások előtt szaporodnak a különböző támadások a Jobbik és Vona Gábor személye ellen. Az ellenséges oldalról jövő támadásokban nincs semmi különös – ez akár reklám is lehet. A támadások újabban azonban úgymond jobbról jönnek. Pontosabban jobboldali zsidó körökből. A csicskásaikat uszítják rájuk. A magát svábnak hazudó zsidó, Bayer, Bencsik, Csurka, a Magyar Hírlap. Bedobtak már Vona zsidóságát bizonyító okiratot, újabban pedig állítólagos magánlevelezését teregetik. Vona származását, becsületét támadják, igyekeznek belső zavarokat előidézni a pártban, illetve szövetségeseikkel szembeállítani őket, pl. a Kuruc.info-val.

Alábbiakban ismertetjük az új népmozgalom viszonyát azon népcsoportból származó emberekhez, melyek az anyanemzetbe és a magyar társadalomba képtelenek voltak a többi nemzetiséghez hasonlóan beilleszkedni. Az értekezés elsősorban a zsidókra koncentrál, mivel a zsidókérdés társadalmi szinten is égetőbb, mint a mesterségesen felszított cigánykérdés. (Megjegyezzük, hogy bizonyos szinten az antiszemitizmus is mesterségesen irányított.) Minden más nemzetiség az anyanemzettel teljes harmóniában él, így a mozgalomnak velük szemben semmilyen kikötése nincs. Minden kibontakozó társadalmi, politikai mozgalom, szerveződés körül előbb-utóbb megjelennek a zsidók. Esetünkben ilyen kérdés ez idáig fel sem merülhetett, mivel a rendszer mindeddig kifejezetten zárt volt.

Pontosan mit is ünneplünk Március 15-én? Ezt a kérdést már sokan, sokszor feltették maguknak hazafias körökben. A magunk részéről nyugodtan kijelenthetjük: Március 15. egy szimbolikus dátum, szimbolikus kezdete valaminek, egy folyamatnak, amely végül a dicsőséges szabadságharcba torkollott. Tehát: mi – amikor 1848. március 15-ről van szó – nem önmagára az 1848. március 15-i eseményekre gondolunk, hanem az azt követő szabadságharcra, amelynek során (1849 tavaszára) móresre tanítottuk Európa – és az akkori világ – egyik legerősebb hadseregét, az osztrák császári hadsereget. Gyakorlatilag teljesen önerőből, a semmiből hoztunk létre egy ütőképes honvédsereget, majd vívtuk ki szabadságunkat.

Bevezető:

Szerkesztőségünkhöz több levelet kaptunk már, hogy fejtsük ki a szavazásokkal szembeni fenntartásainkat. Nem értik meg, hogy nem önmagában a szavazás rendszerével van bajunk. A mi problémánk maga a rendszer.

Mi a rendszer? Az a sátáni elgondoláson, a kapitalizmuson és bolsevizmuson kinevelt élettelen liberalista rendszer, amely elvet minden szépet és jót, dicsőít mindent ami sátáni.

Egyre többen gondolják úgy, hogy az „egy ember – egy szavazat” elv, és az erre építő demokrácia államépítésre alkalmatlan, bukott elképzelés. A felvetődő megoldási javaslatok különböző feltételekhez kötnék a szavazati jogot (végzettség, munkahely), érdemi alapú demokráciát javasolva.

Az MNA eszmei alapjai, mely az államvezetés és a hatalmi struktúra ismertetésére is kiterjed, nem hozható nyilvánosságra. Az érdeklődés viszont valóban nagy az ilyen jellegű információ megismerése irányában, ezért nagy vonalakban, közismertté tesszük az alaptételeket. Több esetben hivatkozva a KÓDEX-ben már ismertetett tételekre, melyek a honlapunkon olvashatóak.

Közeledik a választás napja, országgyűlési képviselőket kellene választania a magyarságnak. Leadja a szavazatát a több diplomás, magyar tudatú professzor, és az árokban részegen fetrengő cigány is (ha épp járóképes). Mindkettőjük szavazata ugyan annyit ér. Mivel több a részeges cigány és lumpen, ezért a professzor ne is menjen el szavazni, mert kisebbségbe kerül az általa jónak tartott irányzat. De nem a professzorok és a részeges lumpenek döntenek az ország sorsáról, hanem a "tömeg", a megvezetett sokaság. Ők a döntő többség.