Archívum

2005. óta Balassagyarmat a Civitas Fortissima címet viseli: a legbátrabb város. A szégyenletes trianoni országvesztés idején a Rongyos Gárda és a Székely Hadosztály mellett a balassagyarmati vasutasok által kezdeményezett ellenállás volt csak, amire büszkén emlékezhetünk. E momentumok nélkül az egész országvesztés csupán szégyenfolt lenne nemzetünkön, melyet illetőleg a legkisebb okunk nincs melldöngetve hangoskodni, vagy önsajnáltatva siránkozni.

Összeomlás-elmélet (A Jövőnk.info-n megjelent: 2010.11.23.)

Ahogy lecseng a választási „eredmények” keltette eufória, és az újonnan választott kormány lassan leveti álarcát, és párhuzamosan bebizonyosodik a „nemzeti ellenzék” tehetetlensége, mind nyilvánvalóbbá válik, hogy a demokratikus változás alternatívája hamis illúzió volt. Pontosan úgy, ahogy azt ezen az oldalon előrevetítettük. Helyzetértékeléseink és következtetéseink beigazolódásával mind többen fordulnak felénk, válaszokat várva. Mi az, ami várható, hogy lehet felkészülni rá, mit kell tenni. Ezekre a kérdésekre válaszokat adunk. Tettük azt eddig is, ezután még konkrétabban igyekszünk ezt megtenni. Ismertetjük a várható jövőt (nem jóslatszerű pontossággal, hanem a várható folyamatokat), a feladatokat, az ellenállásban való részvétel lehetőségeit, de életviteli útmutatást is adunk, segítve nem csak a közösség, de az egyén bűnös rendszerből való kilépését és az ellene való küzdelmét is.

Örök emlékű Paulínynk sokoldalú s mély személyiség volt, világos szelleme átölelé életünk annak teljességében ám nem feledkezék meg részeiben is beleereszkedni abba. Nem tudá tehát a zsidó-kérdést sem megkerülni. Leveleket írt a zsidóknak, habár kevés sikerrel, amint az ő szent elődje, Pál is tevé. Ki a zsidók megjavítására vagy megváltoztatására adná magát, inkább bele se vágjon abba.

Egyetlen nemzetnek sem volt annyi reformátora, tanítója s javítója, mint éppen a zsidóknak, ám egyik sem mutatott annyi ellenkezést, alantasságot s hálátlanságot, minden nagylelkű igyekezet ellenére. Számomra nincs nagyobb s meggyőzőbb bizonyítéka az Ószövetség isteni eredetének, mint épp az a tény, hogy írói a zsidó nemzetből szármzatak. „A Szentlélektől hajtva szólottak Isten szent emberei” - igen, a Szentlélektől, ám nem a zsidó nemzet lelkétől, mert nem emelkedhettek volna prófétai magasságokba, hanem a legocsmányabb testiségben, undorban és alantasságban, tagadásban és pusztításban hemperegtek volna, oly bűnökben fetrengtek volna, amelyeket aligha bírna a képzelet megidézni.

„Mindig ezrével akadnak olyan naiv emberek, akik azt hiszik, hogy a forradalmak spontán mozgalmak, amelyek maguktól kirobbanhatnak. Pedig ez képtelen feltételezés egy olyan korszakban, amely arra törekszik, hogy a tudományosság korszaka legyen, és amely tudja, hogy éppen azokat a folyamatokat – mint például a holttest felbomlását, a betegséget, az öregedést, az úgynevezett természetes halált –, amelyekről korábban azt hitték, hogy automatikusak, és semleges természeti törvények szabályozzák őket, toxinoknak, bacilusoknak nevezett konkrét és élő ágensek határozzák meg. Ugyanez történik a társadalomban, amely a térben, a történelemben, az időben létező emberiség. Az emberi személyekben testet öltő bacilusok, toxinok – amelyeket a nemzedékek szeme nem vesz észre, és amelyekről a történészek szeme nem vesz tudomást, vagy (még gyakrabban) azt képzeli, hogy nem vesz tudomást, de amelyeknek létezése a társadalom és a történelem bakteriológusa számára nem titok – váltják ki a forradalmak képviselte lázakat, bomlásokat és görcsöket.” – E szavaknak (amelyek Malynski és de Poncins Okkult háború című könyvében olvashatók) alapvető módszertani elvként kellene szolgálniuk mindazok számára, akik manapság a történelmi diszciplínákat művelik, és akik fel akarják fogni az utóbbi évszázadokban kibontakozó események valódi értelmét.

(A Jövőnk.info-n megjelent: 2009.06.12.)

Továbbra is sok levelet kapunk olyan emberektől, akik megoldásnak tekintik a demokratikus rendszer játszmáiban való részvételt. A levelek témája a választások, a demokratikus út, a Jobbik. Figyelmen kívül is hagyhatnánk az érveléseket, a kérdéseket. Határozott véleményünk van, hol kezeljük ezeket a dolgokat, a hungarizmushoz közeli körökben sem vitatéma ez. Amiért mégis foglalkozunk ezekkel a megkeresésekkel, mert ezek az emberek, bár nem értik elutasító álláspontunkat, mégis keresnek minket. Érvelnek, kérdeznek, lelkesek. Jó magyarok, akik tenni akarnak. És figyelnek ránk. Ezúton tisztázzuk, kikhez kívánunk szólni, és miért nem vagyunk tekintettel arra, hogy a véleményünk esetleg sokaknak nem tetszik.

Általa fog a világosság felragyogni a sötétségben

A legmagasabb rendű üzenetei és figyelmeztetései a szellemvilágnak a Mária - Boldogasszony jelenések. Európa elsötétedése - 1789 - után ezek a jelenések nagy nyilvánosság előtt többször megismétlődtek. Minden megnyilatkozásra nem tudunk kitérni (Könnyező Szűzanya képek és szobrok, egyes személyekhez szóló jövendölések, stb.), de három általánosan ismert Mária-jelenést, és az ott elhangzott üzenetek lényegét, valamint egy teljesen hiteles üzenetközvetítő, Ryden Vassula által továbbítottakat feltétlenül ismernünk kell.

Október 15-én vette át Szálasi Ferenc az erkölcsileg elbukott, hazaárulóvá lecsúszott Hortytól a hatalmat, melyet a többpárti Országgyűlés novemberi Határozatával szentesített. A kommunizmus, majd a liberális demokrácia tudatos félremagyarázása ellenére, a hatalomátvétel teljesen alkotmányos és jogkövető volt. Ezt a Magyar Királyi Kúria akkori elnökének az emlékirata világosan kinyilvánítja.

Üzenhetne a mai ember számára sok mindent a hatalomátvétel utáni rendelkezések sokasága. A pimasz úri címek, mint a grófi, bárói és a tekintetes, méltóságos, nagyságos, kegyelmes eltörlése. A felsőoktatási intézmények megnyitása az egyszerű néprétegek előtt, különös tekintettel a tiszti iskolákra, és a rengeteg szociális rendelkezés. Sajnos a történelem vihara elsodorta, mielőtt kibontakozhatott volna.

Ázsiai csapda

(részletek az írásból)

..... Gazdaságilag az USA már képtelen a fejlődésre, társadalmilag az összeomlás határán áll, de katonai ereje még számottevő. Ez az erő kizárólag technikai alapú, emberileg viszont gyenge. A háborút üzletként fogja fel, és az utolsó vállalkozása, az úgynevezett Öböl-háború sok milliárd dolláros hasznot hozott a konyhára (csak a németek öt és fél milliárd dollárt fizettek, a japánok pedig négyet). A másik mozgató ereje ennek a gépezetnek a világ javainak az elrablása. A két nagy ázsiai rivális (Oroszország és Kína) felismerte, hogy az USA gazdaságát ma már csak a háború tudja fenntartani, ezért olyan csapdát dolgoztak ki, melybe minden bizonnyal nemcsak belesétál, hanem belerohan. A csapda neve: Ázsia.

Archívumunkból előkerült egy 5 és fél évvel ezelőtti írásunk, melynek intéseit akkor nem sokan fogadták meg. Pedig már akkor nagyjából jól elemeztük a helyzetet a körülményekhez képest, annak ellenére, hogy "Dübörgött a Gyurcsány-féle gazdaság", és hatalmas volt a (az azóta már kiderült, hogy csak a látszólagos) lendület.

Szeptember 11-én, délelőtt fél kilenckor szabadságharcosok eredményes támadást intéztek a világterrorizmus fészkei ellen.

Az USA Hadügyminisztériuma és a Világkereskedelmi Központ elleni repülőgépes támadást négy géppel hajtották végre az életáldozatra kész szabadságharcosok. Három gép elérte a célját, a negyediket a légvédelem lelőtte. Ez kiváló eredménynek számít a támadók részéről. Az eredmény látványos volt, de a károkozás minimális. Össze sem lehet hasonlítani az angol-amerikai bombázók Drezda elleni terrorakciójával, melyben több mint 200.000 gyermek és 300.000 felnőtt égett el elevenen. (1945. február 13-án az előzőleg sok száz tonna szénporral leszórt város ellen gyújtóbomba támadást intéztek. A város menekült-gyűjtőhely volt, katonai célpontok nélkül.)

A szepegés politikája.

A tenni vagy nem tenni, az nálunk annyi, mint lenni vagy nem lenni. Anyajegy a tettrehívás, az akció szükségességének kijelentése. A tagadás: az akció időszerűtlenségével magát az elvet, annak létjogosultságát tagadja. Az állítás, amikor lábra állít, ugyanakkor a küzdőtér porondjára állni kényszerít. Így tudjuk, hogy a "rossz tanács hegyéről" jön a szép szó, mely a leszerelés nótáját fújja, s mely a békének nevezett megadásra szólít fel, szívében szepegés, a félelem gyáva érzelmeit rejtegeti.

Az építés három veszedelme.

A nyugateurópai kultúra gazdasági struktúrája tarthatatlanná lett. A kapitalizmus túltengése, a munka s a tőke ütközése, a munkásnak elnyomatása és elnyomorítása tűrhetetlen egyenlőtlenséget s újdivatú rabszolgaságot teremtett. A liberálizmus bűnei s a liberális állam mulasztásai a termelést teljesen a tőke karmai közé csúsztatták; másrészt pedig a munkást s a munkaerejét a mechanika butító s kedvet szegő jármába hajtották. Ideológiájuk, mely tele van téves nézetekkel a társadalmi szervezet természetéről s higiéniájáról, a tőke és a munka viszonyáról, a munkás s munkája közti kapcsolatról, végzetes és kegyetlen érzéktelenséget nevelt a társadalomban s politikában a közösségnek s a munkásosztályoknak bajai s szenvedései iránt. Viszont e szenvedések indították mag a szociáldemokráciának durva és ösztönös reakcióit.

BOLDOG ÚJ SZÁZADOT! (1900. január 1.)

Belépünk a 20. századba! Isten velünk! Az ezernyolcszáz összes évtizedeivel elsuhogott fejünk felett. A 19. század a szenvedélyes haladás százada volt. Ez a vonás a mamájától szált rá, aki maga a francia forradalom volt. Szenvedélyességében tört, zúzott, hősködött. Dühe felért egy andaluziai bika dühével, teleszívta magát ellenszenvvel a kereszténység ellen.

A 19. század a felületesség százada is volt. Az a vonás a papájától szállt rá, kit liberalizmusnak hívtak, s ki azt gondolta hogy csak hagyni kell mindent, magától lesz egyensúly a pénzeszsák és az éhes gyomor, a burzsoa és a proletár között.

Száraz taposó-malom a közélet.

Őröl, amit a garatra öntenek. S úgy vesszük észre, hogy jellemtelen kontárok nemzeti és egyházi életünk összes kincseit a garatra akarják önteni. Az élet minden áramlatába látjuk beépítve a korrupció malmát. Gazdasági, alkotmányos s szellemi törekvéseknek árka felett ott kelepel őrületes egyhangúságban, s őröl embercsontot, velőt, tehetséget, jólétet, jellemet, hitet, szóval egy eleven nemzetet.

Kigyulladt az európai kultúra háza.

A korrupciónak, uzsorának, vérszopásnak, pénzhajszának, bel- és külföldi kizsákmányolásnak, életfonnyasztásnak és nemzetirtásnak rémséges alvilági folyamatait csak éppen hogy megemlítem. E nagy konfúzióban hóbortok, tévedések, pocsolyák és lápok közt igazi regenerációra csak az egyház van hivatva.

Hullafolt az európai kultúra testén

Rettenetes az európai kultúra helyzete. Vérét már lecsapolták, most pedig a lelkét veszik. Az az érzésünk, mintha valami végzetes földrengés reszkettetné meg ezt a nyugati világot. Recseg és ropog benne minden, felfordul és beszakad, az egész kultúra a szellemi és gazdasági tönk szélén forgó örvénybe sodródik. Milyen rémséges vadság rejlik a kultúra alatt, azt már a világháborúban is láthattuk, de hogy milyen e kultúra belső romlása, azt a háború utáni lezüllésben látjuk. Az emberirtás haláltáncából kiszabadultunk, de kínzó problémáink ködéből egy más halálfej vigyorog ránk, mely már nem százezrek halálát, hanem az európai kultúra végét látszik hirdetni. Hullafolt van rajta elég s a külső erőszak is sebet ütött rajta.

(A Jövőnk.info-n megjelent: 2009.03.14.)

Az események pörögnek, az összeomlás mind közelebb, visszaút nincs. A világ csak arra halad, amerre a lelketlen rablókapitalizmus és neobolsevizmus élősködő gazdálkodása és tudatos erkölcsromboló és szellempusztító tevékenysége folytán haladhat. A gazdaság megroppant, a feszültség robbanásig nőtt. Együttérzés, áldozatvállalási készség nincs. Nincs remény a rend megtartására sem.

(A Jövőnk.info-n megjelent: 2010.04.28.)

I. rész

Összefoglalónk a következő hírekre támaszkodik. A keleti blokk alakulása és a terjeszkedése, Medvegyev kijelentése a keleti blokkal kapcsolatosan, Orbán és Soros György bejelentései.

Bármennyire furcsa is ez, a dolgok összefüggenek. Orbán Viktor tájékoztatta az országot, hogy egy-két hónap, és elfogy az éves költségvetés, nincs pénz, üres a kassza.

(A Jövőnk.info-n megjelent: 2009.11.01.)

A közelmúltban a Jobbik megváltoztatta az alapszabályát, melyben a tagságot kizáró okok között szerepel a korábbi MSZP, SZDSZ vagy MDF tagság, de kikerült közülük a hajdani MSZMP-ben való tagság. A változás élénk nemtetszést váltott ki nemzeti körökben. Csakúgy a Magyarok Szövetsége vezetőjének azon kijelentése, miszerint soraikban baloldali emberek is vannak.

Közöltünk már több válaszlevelet, írást baloldali olvasóink leveleire, melyben a múlt rendszerhez való viszonyukról beszélnek, kiemelve az általuk abból az időből értékesnek számító dolgokat, és megjegyezve egy fontos körülményt: az akkori közösségi életnek, az emberek munkakedvének nem sok köze volt a kommunizmushoz, nem ideológiai alapokon állt. Ezen olvasóink az elvileg ellentétes oldalon való elhelyezkedés (ez a berögződés egyébként egy baromság, ahogy azt lejjebb elemezzük) ellenére egyebek mellett pozitívumként említették, hogy oldalunkon nem találkoztak a más nemzeti médiumokban megszokott köpködéssel és sárdobálással.