Történelem

1763-ban Mária Terézia három székely és két román határőrezredet kívánt felállítani Erdélyben. A székelyek azonban ragaszkodtak katonai hagyományaikhoz és kiváltságaikhoz, ezért megtagadták az erőszakos sorozást. 1764. január hetedikén a Mádéfalván gyülekező székelyeket megtámadták, és 400 embert mészároltak le, köztük nőket gyerekeket.

Egy történészekből, grafikusokból és számítógépes szakemberekből álló csapat animációs filmen jelenítette meg a mohácsi csatát.485 év elteltével, a csata évfordulóján mutatták be az azt rekonstruáló animációs filmet a Hadtörténeti Múzeumban. A film készítői, Baltavári Tamás történész, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktorandusza és Partigh Kis Rómeó, a Károli Gáspár Egyetem történész hallgatója több éve foglalkoznak csaták megjelenítésével, a Creatíve Assembly Total War szoftverének felhasználásával. Az 1809-es győri és az Kr. e. 216-os cannae-i csata után a mohácsi ütközetet modellezték.

Közzétették a huszadik század első felében Nobel Béke-díjra jelöltek névsorát. A Nobel Béke-díj honlapján közzétett listán megtalálható Adolf Hitler neve is, akit 1939-ben javasoltak a békedíjjal való kitüntetésre. 

A jelöltek neve mindeddig bizalmas adat volt, csak a közelmúltban oldották fel a titkosítást.

A listáról kiderül, hogy a harmadik birodalom vezetője mellett békedíjra érdemesnek tartották Benito Mussolinit, a Fasiszta Olaszország vezetőjét is, de kiderül az is, hogy Sztálint kétszer -egyszer 1945-ben, majd '48-ban- is jelölték Nobel Béke-díjra.

A listán van még egy ismerős név, akit a többi közé sorolhatunk ugyan, de azzal a különbséggel, hogy ő meg is kapta a békedíjat. Ez az ember nem más, mind a drezdai terrorbombázást és más háborús bűncselekményeket személyesen levezénylő Winston Churchill, brit miniszterelnök.

Október hatodika. 162 éve végezték ki a köztársaságpárti lázadást követő szabadságharc tábornokait. A megtorlás során mintegy 2000 halálos ítélet született, melyből az orosz nyomásnak köszönhetően csak kb. 200 került végrehajtásra. Görgeynek szintén cári nyomásra nem eshetett bántódása. Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy tábornoki rangot viselt. Lázár Vilmos ezredest azért kezelték tábornokként, mert a szabadságharc végén a tábornokokhoz hasonlóan önálló seregtestet irányított. A mai napon a Kárpát-medencében több ezer településen emlékeznek meg az „aradi tizenháromról”.

(a csata leírása)

I. Szulejmán 1526. április 23-án indult el Konstantinápolyból a magyar hadjáratra. A magyar nemesi csoportok még mindig a hatalmi kérdésekkel voltak elfoglalva. II. Lajos késve kezdte meg a mozgósítást. Az eszéki hajóhídon való török átkelést Tomori Pál nem tudta megakadályozni.

II. Lajos az összegyűlt 25 000 fős sereggel mohácsnál foglalt harcállást. A szultáni sereg 75 000 fő körül lehetett. Logikusabb lépés lett volna, ha a magyarok bevárják a három hiányzó hadtestet. A parasztokat nem merték csatába hívni, mert újabb parasztfelkeléstől féltek.

A harang szava egykor végigkísérte az emberek életét, keretbe foglalta hétköznapjainkat, ünnepeinket. Mára, sajnos veszített hajdani fontosságából, de a régi latin nyelvű mondás: “vivos voco, mortuos plango, fulgura frango” – azaz: “az élőket hívom, a halottakat elsiratom, a villámokat megtöröm” – ma is ugyanúgy érthető. A harangszó hívás, figyelmeztetés, emlékeztetés, védelem és védekezés egyaránt. Egy-egy közösség sokat áldozott arra, hogy szépen csengő, hírüket messze vivő harangjuk legyen.

1941. június 22-én a Barbarossa hadműveleti terv szerint a Harmadik Birodalom hadüzenet nélküli támadást indított a Szovjetunió ellen. A nevezett tervről Barbarossa hadműveletnek elnevezett nagyerejű támadást megelőző jellegűnek nevezte a német propaganda. A hadművelet célja egy gyors, villámcsapás szerű háborúval még az év vége előtt Moszkva elfoglalásával véglegesen átrendezni az európai erőviszonyokat, és kiiktatni a bolsevizmus veszélyét.

A német vezérkar már évekkel a támadás előtt kidolgozta a Barbarossa hadműveleti tervet. Az 1939. augusztus 23-án megkötött Ribbentrop - Molotov paktum, és a lengyelországi események, valamint Anglia és Franciaország hadüzenete miatt Hitler a vezérkara előtt kijelentette, hogy a Barbarossa hadműveletre csak akkor kerülhet sor, ha a Szovjetunió változtat a jelenlegi politikáján.

67 éve, 1944. április 12-13-án bombázta az angolszász légierő Győr városát. A bombázást, annak ellenére hogy Győr hadiipari város volt, tehát számítani lehetett a bombázásra, mégis terrorbombázássá lehet minősíteni. A bombázás ugyanis a gyárak (Rába Vagon és Gépgyár, Szeszgyár, és más ipari létesítmények) mellett kifejezetten a munkásnegyedeket bombázták. A gyár mellett húzódó töltés folyó felőli oldalára akartak sokan menekülni, hogy a gyár robbanásaitól, a bombák repeszeitől védve legyenek. Őket a bombázókat kísérő vadászgépek géppuskázták halomra. Ennek ellenére a viszonylag "kevés" halálos áldozat a kiváló riasztási rendszernek köszönhető. 564-en haltak meg, 1132-en megsebesültek.

A GOLGOTÁN

(A Magyar Mártírok emlékére)

„Las-san Bo-gár!”
sziszegte a tömeg,
az arcokon
furcsa mámor ült,
s míg a nap
fáradt szemén
vádlón megpihent,
a kötél
halkan megfeszült.
Aztán zengett
az udvar,
rikoltott a síp,
győztesen
dörögtek a dobok,
elnyomva
végső sóhaját:
„Harmadnapra feltámadok!”

Dobszay Károly, Dortmund, 1996. március 12.

AZ 5. "WIKING" SS PÁNCÉLOSHADOSZTÁLY HARCA BUDAPEST FELSZABADÍTÁSÁÉRT

Harc Budapestért:

1944. december 24-én, karácsony este, a Wiking hadosztály kemény harcok után Varsótól északkeletre Modlinnál állomásozott. Kimerülten és megtépázva várta az újabb feltöltést. De helyette csak újabb parancs érkezett: azonnal vasúti berakodás és irány Magyarország. Közölték azt is, hogy a Wikinggel együtt megy a Totenkopf is, vagyis az egész IV. SS-páncéloshadtest. Közölték, hogy Komárom és Győr térségében fognak kirakodni, és január elsején elindulnak, a Hitler által erőddé nyilvánított, és a szovjetek által bekerített Budapest védőinek felmentésére.

Lebstück Mária

1830-ban, Horvátországban született gazdag kereskedőcsalád gyermekeként. Apja halálát követően, 13 évesen anyai nagybátyja bécsi házába került. A császári ezredes nagybácsi előkelő hölgyet kívánt faragni belőle, így a tizenéves Mária a vagyonos lányok gondtalanságával élte napjait.

1848. március tizenharmadikán magával ragadta a bécsi a forradalom, egy cipésztől férfiruhát szerzett, majd Lebstück Károly néven csatlakozott a jogászok csapatához. A bécsi forradalom leverése után 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, számos összecsapásban részt vett, meg is sebesült. Hősiességére a felettesei is felfigyeltek, így a ranglétrán egyre feljebb haladt, egészen a főhadnagyi fokozatig jutott.

Az Amerikai Egyesült Államok történetének legvéresebb háborúja volt ez a konfliktus, mely különböző indokokkal a fiatal állam északi (Unió) és déli (Konföderáció) részre való kettészakadásával indult 1861-ben. Az 1865-ig elhúzódó öldöklés egyben a világtörténelem első modernnek tekinthető háborúja is, az itt alkalmazott fegyverek, eszközök és harceljárások miatt. Kevesen tudják azonban, hogy az északiak győzelmével végződő küzdelemben a magyarok milyen kiemelkedő szerepet is játszottak.

A ’48-as forradalom és szabadságharc leverése után több egykori honvédkatona- és tiszt választotta emigrációs úti céljának Amerikát. Többségük itt sem tagadta meg katonamúltját, és a polgárháború kitörésekor az unionista seregek szolgálatába álltak.

Ezért, amikor kancellár lett, azonnal leállította a németeket nyomorba döntő “jóvátétel” – valójában adósság csapda - visszafizetését, és kikapcsolta az uzsorás élősködő bankrendszert. 4 éves ciklusa alatt a 40%-os munkanélküliséget felszámolta, úgy, hogy megindította az autópálya építési programot, a gazdaság rekonstrukciójának programját, és a nemzetközi kereskedelemben bevezette a barter rendszert. Ezzel elérte, hogy Németország 1937-38-ra jóléti társadalom lett. Annak minden velejárójával együtt. ...Horthy eme árulása, melyet kiugrási kísérletnéven tanítanak, olyan mértékben elhiteltelenítette az akkori kormányt, hogy a szövetséges oldalról elfogyott a levegő körülötte.

Bevezetés

 Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlását nemcsak rendkívül súlyos gazdasági- és katonai következmények, hanem mindaddig szokatlan, vagy nem jellemző társadalmi-politikai jelenségek kísérték: egyre-másra alakultak ugyanis a különböző társadalmi egyesületek, csoportosulások, egyenlőre politikamentes célzattal. Zinner Tibor történész szerint ezeknek az egyesüléseknek a színre lépése tulajdonképpen csak egy önszerveződési folyamat vége volt, mivel a már korábban is létező asztaltársaságokban kezdetektől fogva ott lappangott a Károlyi-kormány radikális ellenzéke.

A kibontakozó kampányidőszak terméke a különböző, hangzatos jelszavak pufogtatása is, melyek mellett nem mindig mehetünk el szó nélkül. Az egyik feltörekvő párt – nem biztosítanék most nekik ingyen reklámot – szlogenjei között előkelő helyet foglal el a „Rendet! Csendőrséget!” jelszavak is; amelynek mondandója és történeti háttere írásra késztetett. Az az érzésem támadt ugyanis, hogy az indokolatlan Horthy-nosztalgia jegyében előszednek a naftalinból egy anno becsülettel helytálló, majd jogtalanul üldözött szervezetet, és most különösebb magyarázat nélkül megoldásként kínálják.

- önkéntesek a Waffen-SS-ben -

A 102-es szoÚj állomáshelyre, új laktanyába vezényeltek; a 102-es körletbe kerültem. Amikor a szakaszparancsnokom, egy zászlós odaküldött, még semmit sem jelentett nekem ez a szám. Aztán egyre jobban megismerkedtem vele. Pont olyan szoba volt, amilyet már más laktanyákban is megismerhettem: szekrény, ágy, asztal, szék. Minden tiszta és szabályos, és én, ahogyan a csomagjaimmal megérkeztem, úgy éreztem, mintha megzavarnám ezt a rendet. Még nem tartoztam ide. Nem volt szekrényem, ágyam, nem szerepeltem a szobalistán, röviden: kívülálló voltam. Zavaró tényező. Leültem egy székre és vártam. Vajon milyenek lehetnek az itteni bajtársak? Ha az embert már egy párszor áthelyezték és megjárt néhány laktanyát, nem arra gondol, hogy itt vajon jobb vagy rosszabb szobatársai lesznek-e, rövid időn belül ugyanolyan szívélyes kapcsolat alakul ki, mint az előző állo­máshelyen. Ezt a tapasztalat mondatja velem.

A kor kielégítő ismerete nélkül nem érthetők meg Istóczy Győző, Kuthy Lajos, Ónódy Géza, Simonyi Iván, Vadnay Andor, Verhovay Gyula, Egan Ede, Bartha Miklós, Szemere Miklós, Kiss Sándor, Dáner Béla, Gálócsy Árpád, Méhely Lajos és sok, a ma embere által ismeretlen hazafi törekvése! Ők a nemzeti önvédelem minden áldozatot vállaló harcosai voltak!

1867 XII. 27 a király szentesíti az izraeliták polgári és politikai egyenjogúsításáról szóló 1867 évi XVII. törvényt. A törvény parlamenti elfogadása érdemi vita nélkül igen gyorsan történt. Deák Ferenc és Tisza Kálmán szorgalmazták a törvényt. Deák kihangsúlyozta, hogy a törvény elfogadásának feltétele a bevándorlás és a honosítás törvényi szabályozásának kidolgozása! Érthetetlen módon ez nem történt meg! A nemzetközi zsidó szervezetek akkori legtekintélyesebb vezetőjének Montefiore Mózes-nek budapesti tárgyalásai bizonyára nagy mértékben hozzájárultak az ügyek ily módon való rendezéséhez. A kor valamennyi nagy pártját rabul ejtette az a liberális közfelfogás, mely az egyenlőség és a humanizmus hamis értelmezésével elfojtották a nemzeti önvédelem minden józan és ösztönös formáját!

Előzmények: A mohácsi csata - közhely - a magyar történelem fordulópontja, de a vereség nem elsősorban önmagában tekinthető sorsdöntő eseménynek, hanem mindazokkal a politikai, gazdasági és katonai eseményekkel együtt, amelyek hozzá vezettek és amelyek belőle kiindultak.

A fiatal I. Szulejmán szultán 1520 szeptemberében lépett trónra, s ezzel fordulat állt be az Oszmán Birodalom külpolitikájában. Míg Szulejmán apja, Szelim a Keleten a perzsák ellen folytatandó hódítást tekintette fő céljának, addig Szulejmán belátta, hogy a kietlen hegyek között vívott háború számára már nem sok eredményt hozhat. Váltásra ösztönözték a hadsereg vezetői, hiszen Keleten már nem volt kilátás a zsákmányszerzésre, és az ugyancsak muszlim perzsák elleni testvérharcnak is egyre több ellenzője akadt.

Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajókatasztrófája és „Wilhelm Gustloff”?

Szinte mindenkinek, aki a hivatalos történetírás műveit olvassa, annak a világ legnagyobb hajókatasztrófájaként rögtön a „Titanic” története jut az eszébe. Igen, ezt a hajókatasztrófát már valóban rengetegszer feldolgozták, csak filmből ez idáig négy készült a történetből. A „Titanic” elsüllyedésekor 1517 ember veszett oda. Ez valóban nagyon nagy szám, de én most egy olyan tragédiáról szeretnék egy képet felvázolni, amelyben szerény becslések szerint is, az áldozatok száma 6000 és 9000 fő közé tehető! Ráadásul a döntő többségük nő és gyermek volt…

Történetünk jóval a második világháború előtt kezdődik.

Az 1929-es nagy pénzügyi világválság után, Németországban jelentős változások történtek. 1933-ban Adolf Hitler került a német kancellári székbe, és az ország irányítását a Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt vette át.

Budapest védelmével kapcsolatban a német és magyar vezetők véleménye erősen megoszlott. Elsősorban Hitler ragaszkodott a város mindenáron való tartásához, ezzel szemben a német tábornokok inkább csak a Pest előterében húzódó védelmi állások (Attilavonalak) tartását érezték célszerűnek. Az oroszok részéről Sztálin erőltette a magyar főváros mielőbbi elfoglalását, és bár a 2. Ukrán Front csapatai még az Alföldön állomásoztak és a szükséges erősítések sem érkeztek meg hozzájuk, Malinovszkij, engedve Sztálin nyomásának, megindította a támadást 1944. október 29-én.