Történelem

Eltitkolt 1848.

A magyar történelem könyvek semmit sem érnek. Hazugságok, eltussolt igazságok és eltitkolt hőstettek. Csak a veszteségek, vereségek és árulások vannak kiemelve benne. Minden megvan benne, ami csak egyre mutat, vesztes nép vagyunk. A lelki beteg magyar receptkönyvének is nevezhető, a sok tűzre és zúzdába való, zsidó gyökerű megtévesztő iromány. A magyar történelem véleményformáló és költségvetési támogatásból működő központjai megszállás alatt vannak, és voltak korábban is. Jól tükrözik ezt a kikerülő hazugságok könyvbe kötve, vagy az iskolai tankönyvek.

Az 1848-as forradalomnak és szabadságharcnak már a hivatalos elnevezése is hazugság. Nem 1848-as forradalom és szabadságharc, hanem forradalom, szabadságharc - és polgárháború.

A történelmi könyvek nem beszélnek nagyon a horvátok támadásairól, a szerbek csapásairól vagy a románok harcairól a magyarság ellen. De más is titokban maradt, történetesen a legtitkoltabb epizód az 1848-as zsidók elleni pogromok. Mondhatnánk, hogy Magyarország németajkú városi polgársága és a magyarság hamarabb akart leszámolni a zsidók pénzügyi és uzsorás elnyomásával, mint a Habsburgokkal. Azonban a magyar politikai élet és a birodalmi liberális gondolkodás, a zsidókkal szembeni engedmények mind gondot okoztak a hétköznapi becsületes embereknek.

Német sorstragédia: menekülés és elűzetés

„Dobjátok ki a németeket lakásaikból, csináljatok helyet más embereknek - ezt már 1918-ban meg kellett volna tettünk, de annak idején a britek megkötötték a kezünket. Ezt most el kell intéznünk.”
Eduard Benes 

Menekülés közben a halál mindenütt jelen volt és a végzet iszonyatos, öregeknek, betegeknek vagy testi fogyatékosoknak a legcsekélyebb esélye sem volt a túlélésre. 

Léon Degrelle tábornok: A Waffen SS története

Ez annak az előadásnak a módosított változata, melyet Leon Degrelle Waffen-SS tábornok adott az Institute of Historical Review (California, USA) számára, 1982-ben.

Hölgyeim és uraim, Megkértek, hogy beszéljek a második világháború nagy ismeretlenjéről: A Waffen SS-ről.

Valahogy meglepő, hogy egy politikai és katonai szervezetről, melynél a második világháborúban több mint egy millió önkéntes harcolt, hivatalosan teljesen hallgatnak. Miért? Miért van az, hogy a hivatalos nyilvántartás még mindig figyelmen kívül hagyja ezt a különleges, önkéntesekből álló hadsereget?

Emlékezzünk a drezdai terrorbombázás áldozataira!

Drezda bombázása egyike volt, a valaha volt legpusztítóbb légitámadásnak a történelem folyamán. A szász nagyváros központját gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a szövetséges brit, valamint az amerikai légierő nehézbombázói 1945. február 13-15. között. Az akció barbár cselekedet volt, hiszen Drezda központjában semmilyen jelentős katonai célpont nem volt. A gyújtóbombákkal végrehajtott támadássorozat egyértelmű célja, a polgári lakosság minél nagyobb mértékű lemészárlása volt.

Ennek következtében a német nagyváros teljes belvárosa romtengerré vált.

A halottak számát 20000 és 80000 közé teszik napjaink történészei,de a régebbi becslések 35000 és 100000 fő közötti áldozatról szóltak. Emlékezzünk ezekben a napokban az ártatlan áldozatokról, az elevenen elégett nőkről, gyermekekről, öregekről, sebesültekről. Remélem hamarosan eljön majd a nap, amikor mi is méltóképpen emlékezhetünk a háború valós áldozatairól, mert a történteket elhallgathatják, hazudhatnak róla, de az Igazság az Igazság marad! Nem felejtünk!

Keresztesháború a bolsevizmus ellen

- önkéntesek a Waffen-SS-ben -

A 102-es szoÚj állomáshelyre, új laktanyába vezényeltek; a 102-es körletbe kerültem. Amikor a szakaszparancsnokom, egy zászlós odaküldött, még semmit sem jelentett nekem ez a szám. Aztán egyre jobban megismerkedtem vele. Pont olyan szoba volt, amilyet már más laktanyákban is megismerhettem: szekrény, ágy, asztal, szék. Minden tiszta és szabályos, és én, ahogyan a csomagjaimmal megérkeztem, úgy éreztem, mintha megzavarnám ezt a rendet. Még nem tartoztam ide. Nem volt szekrényem, ágyam, nem szerepeltem a szobalistán, röviden: kívülálló voltam. Zavaró tényező. Leültem egy székre és vártam. Vajon milyenek lehetnek az itteni bajtársak? Ha az embert már egy párszor áthelyezték és megjárt néhány laktanyát, nem arra gondol, hogy itt vajon jobb vagy rosszabb szobatársai lesznek-e, rövid időn belül ugyanolyan szívélyes kapcsolat alakul ki, mint az előző állo­máshelyen. Ezt a tapasztalat mondatja velem.

80 éves a „Hitler-forradalom”

Emlékezetes történelmi pillanat évfordulója a mai nap, hiszen Németföldön, 80 évvel ezelőtt áttörő erejű események lelkesítették fel a németeket és millió más európai testvérünket. A weimari ingoványban, 1932. június 1-jén Franz von Papen alakította kormány, novemberben megbukik. Kurt von Schleicher hadügyminiszter lemondásra kényszeríti von Papent, majd decemberben kormányt alakíthatna, amelyre azonban nem képes. Január 28-án lemond, majd két nap múlva Adolf Hitler már Birodalmi kancellár és az NSDAP – DVNP pártok és egyéb pártonkívüli politikusok koalíciós kormányának feje. Tehát 80 évvel ezelőtt, ehhez a naphoz – január 30-ához - kötjük az ún. horogkeresztes-, vagy Hitler-forradalmat, amely évtizedes véres utcai harcok, politikai csaták és igaz szellemű népi összefogás eredményeként született meg.

Azok után, hogy 1932 augusztusában Hindenburg által felajánlott alkancellárságot, novemberben, pedig a kancellárságot sem fogadta el Hitler, 1933-ban szinte ideális körülmények között kerülhetett hatalomra. A nép őszinte akaratkifejeződésén alapuló mozgalom tettei nyomán - korporációk és állami szervek révén átölelt társadalommal - működőképes és sikeres állam jött létre a megcsonkított és eltiport posvány helyén.

Ma 81 éve halt vértanúhalált Európa jövőjéért a 15 éves Herbert Norkus

Herbert Norkus nemzetiszocialista német fiatalember, a Hitlerjugend tagja volt, akit idősebb kommunisták meggyilkoltak a nyílt utcán. A hitleri időkben a fiatal mozgalom és a Hitlerjugend példamutató harcosaként tisztelték, valamit a "Blutzeuge der Bewegung", vagyis a mozgalom mártírja címmel illették. Történetét színjáték és film is feldolgozta. Az életét feldolgozó film címe - Hitlerjunge Quex - arra utal, hogy a kapott parancsok teljesítését "még a higanynál is gyorsabban" végezte (A Quex becenév a német Quecksilber, vagyis higany szóra utal) 

Norkus szegény munkáscsaládból származó tanuló volt. 1932 január 24-én Berlin Moabit negyedében más bajtársaival együtt egy pártrendezvény szórólapjait osztogatta, mikor zsidó agitátorok által feltüzelt kommunisták csoportja hátulról rátámadt, összeverték és összeszurkálták. Sajnos Herbert Norkus a kórház felé vezető úton meghalt. 

A berlini nemzetiszocialistákat sokkolta, hogy a bolsevikok képesek akár 15 éves német fiúkat is lemészárolni, hogy így próbálják megfélemlíteni az ifjú mozgalmat. 

Másnap spontán tömeggyűlést tartottak a berlini nemzetiszocialisták, ahol a helyi pártvezető, Dr. Göbbels éles hangon ítélte el Herbert Norkus gyilkosait és az ide vezető nemzetiszocialista-ellenes marxista-zsidó uszítást. (Ami sajnos ma még erősebben jelen van a közéletben.) 

Bajtárs a vesztőhelyig – Emlélkezz Helmuth von Pannwitz-re!


1947-ben, ezen a napon, január 16-án végezték ki Helmuth von Pannwitz német tábornokot, aki, mint lovassági tiszt, többször kitüntette magát mindkét világháborúban.

A második világháborúban Wehrmacht altábornagyként szolgált, valamint a XV. Kozák-Lovas Hadtest legfőbb atamánja volt. 

1898-ban született Botzanowitz-ban (ma Lengyelország), az akkori német-orosz határ mellett. A porosz nemesi családban született Pannwitz tizenkét évesen kezdte katonai tanulmányait először a wahlstadt-i (amely iskola tanulói közt tudhatta Paul von Hindenburgot és Manfred von Richthofent is) majd a berlin-lichterfelde-i kadétiskolákban folytatta. Már az I. Világháborút megelőzően lenyűgözték a kozák egységek bemutatói, amelyeket az Orosz Birodalom a határ menti városokban szervezett. 

Az I. világháború kitörésekor tiszti kadétként önkéntesen jelentkezett a Német Birodalmi Hadseregbe (Ulanen-Regiment „Kaiser Alexander III. von Rußland“ (Westpreußisches) Nr. 1), és Franciaországban, valamint a Kárpátokban vettek ki részét a háborúból. Az ellenséggel szembeni bátorságáért 1915 márciusában, 16 évesen hadnaggyá léptették elő, ugyanebben az évben megkapta a Vaskereszt második, később, pedig az első osztályát is. 

A doni katasztrófa 70. évfordulója

70 évvel ezelőtt, 1943. január 12-én kezdődött meg a Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek következtében a közel kétszázezres 2. magyar hadsereg teljesen megsemmisült. Idegenben, idegen érdekek mellett kellett harcolniuk, hiányos ellátással, hiányos fegyverzettel, küzdve az embert próbáló mínusz 35 fokos hideggel.

1764. január 7. A madéfalvi vérengzés napja

A székely nép mindig erős volt, de életük során meg kellett küzdeniük a megélhetésükért, a magyar nyelvért, a kultúrájukért. S ha nem volt más lehetőségük, inkább továbbálltak, minthogy mindezen örökségüket elveszítsék, vagy fejet hajtsanak az aktuális hatalom elnyomásának.

Szenvedésük 249 évvel ezelőtt, január 7-én Madéfalván kezdődött.

Mária Terézia az új határvédelmi rendszer bevezetésére, valamint azzal a céllal, hogy a székelyeket bevesse a birodalom nyugati háborúiban, felkérte báró Buccow Adolf Miklós lovassági generálist, hogy szervezze meg a határőrséget. A székelyek régi kiváltságaikra hivatkozva ellenszegültek a sorozásnak. Rájöttek, hogy nem lehet önkénteseket toborozni. Mindennapossá váltak az ellenszegülések. A székelyek csak saját tisztjeik alatt voltak hajlandóak szolgálni, s csak határaikon belül.

A Nemzetvezető születésnapja

116 éve, 1897. január 6-án Kassán született Nemzetvezetőnk, Szálasi Ferenc. A Hungarista Mozgalom alapítója eszméivel, tetteivel, kimagasló egyéniségével, nemzete iránt érzett elkötelezettségével méltán került történelmünk nagyjai közé. Élete, munkássága példaként lebeg mindannyiunk szeme előtt. 

Emlékezzünk róla ezen a napon életútjának felelevenítésével! 

1915. szeptember hadnagy és századparancsnokként vonul be a seregbe. 36 hónapig teljesít arcvonal szolgálatot. 

1919. januárjában Kassáról jön Magyarországra. 

1923-tól 2 évig hadiiskolába járt, elsősorban szociológiával foglalkozott. 

1926-1929. Honvédelmi Minisztérium VI/4. Osztályának munkatársa 

Párizsi tanulmányút után, Debrecen, majd ismét Budapest következett (1930-1932) a szolgálatban. 

1933. május 1. Vezérkari őrnaggyá léptetik elő (Gömbös Gyula).

1934. októberében nyugállományba vonulását kéri.

1935. március 1. Nyugállományba vonul és megalakítja a Nemzet Akaratának Pártját (NAP).

Hogyan nem költöztek a zsidók Angolába?

Száz évvel ezelőtt a cionizmus atyja, Herzl Tivadar (Theodor Herzl) nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy Palesztina adjon helyet a zsidók nemzeti otthonának. Írásaiban egyaránt jó lehetőségnek tartotta például Argentínát, de a nemzetközi politikai viszonyok átalakulása miatt előbb az akkor Egyiptom fennhatósága alá tartozó, a Sínai-félszigeten fekvő el-Áris, majd a kelet-afrikai Uganda mellett kardoskodott. A zsidó nemzeti mozgalmon belül később felvetődött Angola, a líbiai Kirenaika, Mezopotámia, sőt a távoli Ausztrália és Dél-Amerika egyes részei, valamint Oroszország, Ciprus és az Egyesült Államok is. 1912-ben minden készen állt arra, hogy megkezdődjön a zsidóknak a portugál gyarmatra, Angolába történő letelepítése, amikor a cionisták nem várt nehézséggel kerültek szembe: a források hiányával. 

Ledöntenék Rommel szobrát

Meggyőződéses náci és antiszemita, akit egoizmusa hajtott a hírnév elérése felé – a híres afrikai hadtest parancsnokáról szóló új, az egyik német csatorna által csütörtökön műsorra tűzött film már korábban komoly vitákat váltott ki azzal, hogy egyoldalúan mutatja be Erwin Rommelt, de az alkotóknak azon vádak ellen is védekezniük kellett, hogy munkájuk során állítólag kizárólag a holokauszttagadó brit történész, David Irving kutatásaira hagyatkoztak. 

Az 1891. november 15-én, a németországi Heidenheimben született vezértábornagy, a Harmadik Birodalom tábornoka neve az 1941-es afrikai harcokban vált ismertté. Rommel az ún. Afrikakorps, az afrikai hadtest parancsnokaként 1942 nyarára páncélosaival egészen Egyiptomig nyomult előre. Ekkor kapta „a sivatagi róka” elnevezést. Az utánpótlási nehézségekkel küzdő Rommelt a számbeli fölényben lévő és technikailag jobban felszerelt angolszász csapatok azonban El Alameinnél megállították, szétzúzva ezzel az Egyiptom elfoglalására szőtt német terveket. 

Székely határőrök a második világháborúban

A Magyar Királyság keleti határainak védelmére 1942. március 1-jén kezdték meg a Székely Határőrség újbóli szervezését, a Székely Határvédelmi Erők parancsnokság törzse pedig ezen esztendő november 15-én került felállításra. A második világháborús erdélyi alakulatok keményen helytálltak, azonban súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor 1944 augusztusában az Ojtozi-szorosban megjelentek a szovjet csapatok. 

A szervezés előzményei 

A második bécsi döntés eredményeként Észak-Erdély és a Székelyföld, Erdély „szebb, de szegényebb” fele tért vissza Magyarországhoz, melyet nem csak gazdasági és társadalmi területen, de a honvédelem szempontjából is be kellett illeszteni az ország vérkeringésébe. A német külpolitika ördögi sakkjátszmájának köszönhetően versenyfutás kezdődött meg a Magyar Királyság és Románia között Erdély háború utáni hovatartozását tekintve. 1941. június 22-én Románia az elsők között csatlakozott a Harmadik Birodalom szovjetellenes háborújához, Magyarország pedig öt nappal később lépett a hadviselő felek sorába. 

"Cigánybűnözés" a szocializmusban

Egy hétfős csoport 1970. november 29. és 1975. május 1. között betöréses lopásokat (55 rendbeli) követett el Zala megyében. A szöveg több okból is felkelheti a kutató érdeklődését: egyrészt a forrás a cigánybűnözés kontextusában íródott, másrészt a Kemény István vezette alapos szociológiai kutatások hajnalán egy olyan időszakból tudhatunk meg érdekes társadalomtörténeti háttérinformációkat bűnöző személyekről, akiket a rendészeti szaknyelvben cigányként jelenítettek meg. Míg a hivatalos diskurzusban - az MSZMP 1961. június 20-ai határozata nyomán - nem létezett cigánykérdés, a rendészeti szakzsargonban cigánybűnözésként ábrázolták az inkább a szegénység, szegregáció, hátrányos társadalmi helyzet miatt kialakuló, úgynevezett megélhetési bűnözést is.

200 éve született Perczel Miklós honvédezredes

Kétszáz éve, 1812. december 14-én született Perczel Miklós honvédezredes és politikus, a magyar és az amerikai szabadságharc katonája. Pécsett utca is őrzi emlékét a belvárosban, igaz, csak némi bonyodalom után: az utca hosszú évekig testvére, Mór nevét viselte, és így is vonult be a köztudatba, mígnem helytörténészek felhívták a figyelmet a tévedésre, és kicserélték az utcatáblát.

Bonyhádon született a német eredetű Perczel család bonyhádi ágában. Apja Perczel Sándor, az 1800-as nemesi felkelés (insurrectio) veteránja volt, akinek tizenhét gyermeke közül kilenc maradt életben, közülük Miklós és Mór, a szabadságharc tábornokai lettek a leghíresebbek. Nevelőjük Vörösmarty Mihály volt, az ő hatása alatt fejlődött ki hazafias és demokratikus érzésük.

Miklós tanulmányainak elvégzése után Baranya vármegye aljegyzője, később szolgabírója lett. Tevékeny szerepet játszott a reformkor politikai küzdelmeiben, részt vett a liberális párt harcaiban, izgatás miatt még perbe is fogták, de 1840-ben megszüntették ellene az eljárást. Az 1848-as országgyűlésen Tolna vármegye kölesdi kerületének képviselője volt, majd nemzetőr őrnagyként bátyjával együtt szervezte meg a Zrínyi csapatot.

A KGB és a CIA szervezte a bársonyos forradalmat?

Sokaknál kiverte a biztosítékot a kassai Jenisej utcai alapiskola egyik nevelőnője, aki egy faliújságot készített 1989. november 17-ének évfordulójára. Az itt megjelent szövegek alapjaiban kérdőjelezik meg a bársonyos forradalmat. A nevelőnő faliújságján ugyanis az olvasható, hogy a forradalmat a Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjainak egy része, a szovjet KGB, az amerikai CIA és az izraeli Moszad tervezte meg. Minderről a Sme napilap számol be hétfőn, az újság szerkesztőségének figyelmét felháborodott szülők hívták fel az ügyre. Többek szerint a nevelőnő hazugságokkal tömi a gyerekek fejét, és nem lenne keresni valója az oktatásügyben.

A nevelőnő úgy gondolja, nem követett el hibát. A szöveget az interneten találta, érdekesnek találta, és mivel a szerző hivatalos médiára hivatkozott, nem vizsgálta meg azt. Hozzátette: a forradalom idején diák volt, és úgy gondolja, a dolog valóban valahogy így történhetett. Az iskola igazgatója, Róbert Schwarcz műtéten esett át, így egy ideje nem tud dolgozni járni. Elmondása szerint a faliújság tartalma kellemetlenül meglepte. Hozzátette: a nevelőnő eddig nem okozott neki csalódást, és nem gondolja, hogy szándékosan, célzatosan tette volna a dolgot – adta hírül a Bumm.sk szlovák hírportál.

Nem mi mondjuk! - 1500 éve indultak útnak Indiából az európai romák

A legnagyobb európai kisebbség, a romák elődei 1500 évvel ezelőtt útra kelve Északnyugat-Indiából vándoroltak Európába - állapította meg genetikai elemzéssel egy nemzetközi kutatócsoport. 

A mai romák változatos nyelvhasználata, életmódja és vallása ellenére Európa-szerte élő csoportjaik közös, összetett múlton osztoznak. Mindez mintegy 1500 évvel ezelőtt, Északnyugat-Indiában kezdődött a Current Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint, amely az első teljes genomra kiterjedő elemzése a romák eredetének és demográfiai történetének. 

A romák képviselik a legnagyobb kisebbségi csoportot Európában, körülbelül 11 millióan tartoznak közéjük. Ez azt jelenti, hogy teljes európai népességszámuk összemérhető számos európai ország lakosságával. "Azért érdekelt bennünket az európai romák népességtörténetének feltárása, mert miközben fontos hányadát képezik az európai lakosságnak, marginális helyzetük sok országban befolyásolni látszik a tudományos kutatásokban való szereplésüket is" - mondta David Comas, a spanyolországi Pompeu Fabra Egyetem kutatója.

Német sorstragédia: Terrorbombázás

A bomba elől szinte nem volt menekvés. Bárkit elérhetett, bármikor, szinte mindenütt, rendkívüli brutalitással. Ennek az iszonyatnak különösen a városokban élő asszonyok, öregek és gyermekek voltak kitéve. Az embereket robbanóbombák tépték széjjel, foszfor égette el őket, rájuk omló pincében lelték halálukat, tűztengerben fulladtak meg, mérgező füstgáz végzett velük.

„Aki elfelejtette a sírást, az újra megtanulja, amikor Drezda pusztulását látja.” - Gerhard Hauptmann

Testük részben úgy elszenesedett, összezsugorodott vagy tépődött darabokra, hogy az emberi maradványokat cinkkádakba vagy befőzéshez használt nagy üstökbe gyűjtötték. Némely hullahegy akkora volt, hogy a járványveszély miatt óriási máglyákon kellett elégetni őket. Számos túlélő egész hátralévő életében nyomorékon, vakon, süketen vagy lelki roncsként vegetált.

Átértékelnék a híres karmester náci kötődését

Kutatásai alapján átértékelné az 1989-ben elhunyt híres karmester, Herbert von Karajan nemzetiszocialista párthoz való viszonyát egy osztrák történész. Oliver Rathkorb, a Bécsi Egyetem professzora szerint Karajan korábban lépett be a náci pártba, mint ahogy azt ő maga elismerte, és ahogy az a legtöbb róla szóló életrajzban szerepel. "Ideje végre tudományosan is megvizsgálni azt a képet, amit Karajan felépített, jogilag barkácsolt és talán végül maga is elhitt".

Rathkorb kutatásai szerint Karajan (1908-1989) először 1933. április 3-án Salzburgban kérte felvételét a Német Nemzetiszocialista Pártba (NSDAP). Kérelmét Ulmban megismételte május elsején és később Aachenben személyesen is bejelentkezett a területi pártszervezetnél.

Language selection:

Támogatás

Kövess minket!

Jézus a tanítványainak

"Akinek erszénye van, vigye magával, ugyanúgy tarisznyáját is. Akinek nincs, adja el köntösét és vegyen kardot!"
(Lukács evangéliuma 22. 36.)

Jézus a zsidóknak

"A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja."
(János evangéliuma 8.44)

www.hungarizmus.info

hungarizmus.info