Facebook YouTube Twitter RSS

Keresés űrlap

Fehér verzió Fekete verzió Vakbarát Mobil verzió

Történelem

(Szekt)ATV archívum: Meg(se)döbbentő szemelvény az aljasság világlátásából Szakvélemény '39-ből: skizofrén volt a nemzetvezető

Előkerült az elveszettnek hitt, nagy valószínűséggel soha nem publikált korabeli elemzés Szálasi Ferenc elmeállapotáról. A szakértői jellemzés kórosan torzult, zavaros, skizofrén személyiségként írja le a később emberiség elleni és háborús bűntettek miatt kivégzett nyilasvezért.

Történelem: 1944. tavaszától 1946. tavaszáig

"Röviden: Hazaárulók ítéltek el hazafiakat "hazaárulás" vádjával."

Dicsőség a Hősöknek!

2. Hírszerző és elhárító szervek a Harmadik Birodalomban

A legbonyolultabb és ezért legkevésbé hatékony hírszerző és elhárító szervezet az akkori szemben álló felek között, Németországban alakult ki sajnos a közismert precízség ellenére. Hét fontosabb és több kevésbé jelentős szervezet foglalkozott „kémügyekkel”; tevékenységüket kölcsönös féltékenység, a túlszervezettségből fakadó zűrzavar, ám egyszersmind rosszul előkészített, meggondolatlan akciók jellemezték.

Victor Wolzek sorozat 4. – Íme, Világ, közös ellenségünk „nemes” cselekedetei

1596
William Shakespeare megalkotja Shylock, a zsidó uzsorás negatív figuráját a Velencei kalmár című drámában. A zsidók már az első bemutatása idején megpróbálták betiltatni a művet, kevés sikerrel.

Délvidék, 1942 januárja-februárja – „Hideg napok”

Természetesen az ártatlan emberek kivégzése semmilyen indokkal nem magyarázható. Ebben a háborúban azonban milliószámra estek áldozatul ártatlanok, civilek, anélkül, hogy egyetlen nemzet is bűnbánatot gyakorolt volna bármilyen szerve rendellenes cselekedetéért.

1. Hírszerző szolgálatok a II. Világszabadságharcban

Alföldi Géza: Szálasi Ferenc nyomában

Burghausennél, a bajor-osztrák határon hatalmas köd úszik az Inn fölött. A bajor határőr ennek megfelelően elég mogorva, amikor az útlevelemet átnézi és megérdeklődi, hogy az autó papírjai rendben vannak-e.

Az osztrák határőr azonban annál beszédesebb. Odajön a kocsihoz, amikor látja, hogy ki akarok szállni:

Victor Wolzek sorozat 3. – Íme, Világ, közös ellenségünk „nemes” cselekedetei

Előző rész: itt

1290
A zsidókat kiűzik Angliából.

1306
A zsidókat kiűzik Franciaországból.

1321
A zsidókat ismét kiűzik Franciaországból.

Drezda bombázása – 1945. február 13-15.

Ez egyike a valaha volt legpusztítóbb légitámadásoknak a történelem folyamán!

Jövőnk létezésének feltétele a múlt helyes feltárása, kiértékelése, megismerése, megismertetése! Országos, európai és világszinten is. Ez az egyik fő feladatunk!

Moyses Márton vesszőfutása

Február 13-a van. 1970-ben e napon Brassóban, nem messze a „Fekete” templomtól, az ottani kommunista pártház előtt hirtelen láng lobbant, melyben egy fiatalember teste hamvadt el, egy fiatalemberé, akinek életét pokollá tette a kommunista hatalom. A fiatalembert Moyses Mártonnak hívták, és 29 éves volt. Hogy ki volt Moyses Márton?

...és aki a fegyverletétel mellett döntött...

Kéri Kálmán élménybeszámolója

 

Kéri Kálmán volt vezérkari ezredesnek, az I. magyar hadsereg vezérkari főnökének élménybeszámolója az 1944. X. 16-tól 1944. XII. 31-ig terjedő időre, a 4. ukrán front főparancsnokságánál, Moszkvában és újból a 4. ukrán front főparancsnokságánál.

TARTALOM:

 

Marschalkó Lajos: A halhatatlan város

1945. február 9-én meghalt a város. A magyar Szent Hegyet, ahol egykor az Árpád-királyok trónoltak, amelyet csellel hódítottak meg az oszmánok: Budavárát elfoglalták Sztálin katonái.

Nem feledjük hőseinket - Dr. Pilisi Ney Károly

Egy szorgalmas hugenotta családból származik (francia kálvinisták nagyrészt elüldözték őket, szerte Európában szétszóródtak) Zömében iparos és köztisztviselő ősökkel.

Nemességet a család 1887-ben Ney Ferenc kapott pesti igazgatóként. Dr. Pilisi Ney Károly azonosult családjával együtt a magyarság problémájával.

"Jégtörő" - avagy a Szovjetúnió megtámadása a történelmi tények tükrében.

"Mind a mai napig széles körben elfogadott az a nézet, hogy a nemzetiszocialista német Harmadik Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka sem volt. Ez a tétel a korszerű, elfogulatlanságra törekvő hadtörténeti kutatás számára az elmúlt két évtized kutatási eredményeinek tükrében már nem elfogadható. A két totalitárius nagyhatalom és szövetségeseik háborúját, annak okait a rendelkezésre álló tények alapján, a korábbinál szélesebb környezetben kell megvizsgálnunk.

Soós Tihamér: Nemzetiszocialista nevelés a III. Birodalomban - I. rész

BEVEZETÉS. 

A német iskolaügy a világháború után felszínre kerülő 1925-ös reformok nyomán meglepően tarka képet nyújtott. Főképpen a középfokú és középiskolai oktatás terén volt ez a jelenség észrevehető. A sokféle iskolatípus (gimnázium, reálgimnázium, főreál, reál, felsőiskola, Mittelschule, Aufbauschule) valóban nem szolgálhatott sem egységes tudományos, sem nemzeti érdeket, de még kevésbé egységes nevelési érdekeket. 

Harc a Vörös Hadsereg ellen - Baróti Zoltán emlékei

Levente voltam, amikor szülővárosomhoz ért a front. Éppen hogy csak 18 múltam, de annál jobban égtem a vágytól, hogy harcolhassak a Vörös Hadsereg ellen. Alacsony termetem révén kiképzést kaptam a Panzerschrek kezelésére. 

Dr. Goebbels intelmei a zsidó sajtóhoz

1933. január 30-án Hindenburg birodalmi elnök kinevezte Adolf Hitlert birodalmi kancellárrá. Ezzel elérkeztek a 14 évig tartó zsidó gyökerű marxista-szociáldemokrata Weimari Köztársaság végórái. A hatalom korábbi urai, élükön a zsidó sajtóval, azt gondolták, hogy a nemzetiszocialista forradalom csak egy átmeneti, rövid állapot lesz, ami bukásra van ítélve, ezért gátlástalan uszításba kezdtek az új birodalmi kancellár és az általa képviselt eszmeiség ellen.

Az utcákon feltüzelt kommunista hordák garázdálkodtak, és napirenden voltak a véres összecsapások a nemzetiszocialista mozgalom véderejét képező SA-osztagokkal. Január 30-án késő este, a berlini fáklyás felvonuláson résztvevő és hazafelé igyekvő Hans Maikowski SA-csoportvezetőt és a vele tartó Josef Zauritz rendőrőrmestert kommunista terroristák a nyílt utcán meggyilkolták.

81 éves a „Hitler-forradalom”

Emlékezetes történelmi pillanat évfordulója a mai nap, hiszen Németföldön, 81 évvel ezelőtt áttörő erejű események lelkesítették fel a németeket és millió más európai testvérünket. A weimari ingoványban, 1932. június 1-jén Franz von Papen alakította kormány, novemberben megbukik. Kurt von Schleicher hadügyminiszter lemondásra kényszeríti von Papent, majd decemberben kormányt alakíthatna, amelyre azonban nem képes. Január 28-án lemond, majd két nap múlva Adolf Hitler már Birodalmi kancellár és az NSDAP – DVNP pártok és egyéb pártonkívüli politikusok koalíciós kormányának feje. Tehát 81 évvel ezelőtt, ehhez a naphoz – január 30-ához - kötjük az ún. horogkeresztes-, vagy Hitler-forradalmat, amely évtizedes véres utcai harcok, politikai csaták és igaz szellemű népi összefogás eredményeként született meg.

Azok után, hogy 1932 augusztusában Hindenburg által felajánlott alkancellárságot, novemberben, pedig a kancellárságot sem fogadta el Hitler, 1933-ban szinte ideális körülmények között kerülhetett hatalomra. A nép őszinte akaratkifejeződésén alapuló mozgalom tettei nyomán - korporációk és állami szervek révén átölelt társadalommal - működőképes és sikeres állam jött létre a megcsonkított és eltiport posvány helyén.

Victor Wolzek sorozat 2. – Íme, Világ, közös ellenségünk „nemes” cselekedetei

Adalékok: Budapest védelme 1944-45

Szolgálatot teljesítők

 Budapest ostrománál, az ostromzárnál a védők és a támadók közt Európa szinte minden nációja képviseltette magát. A németek közt skandináv, spanyol önkéntesek, kényszersorozott francia SS- katonák, a "Galizien" SS-hadosztály lengyel katonái, orosz és ukrán segédszolgálatosok.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Történelem csatornájára