Zöld zóna

A cipő a legmegbízhatóbban védi meg az állatokat az égési sérülésektől, amelyek jégoldó anyagok okoznak, biztosítja a lakosságot Moszkva Polgármesteri Hivatalának Természeti Erőforrások és Környezetvédelmi Osztályának vezetője, Anton Kulbacsevszkij.

A tél első hideg napján a hivatalvezető a házi kedvencekkel is foglalkozott: ”Gondoskodni kell a háziállatainkról, ahhoz pedig, hogy megvédjük őket, csizmácskákat kell húzni a lábukra vagy pedig más útvonalat választani a sétáltatásukhoz, mivel a jégoldó anyagokkal csak az úttesteket és a legszélesebb járdákat szórják fel”.

Kulbacsevszkij kifejtette, hogy azok a panaszok, amelyek a lakosság részéről a fővárosban kiszórt anyagokra azért érkeznek, mert azok tönkreteszik a lábbelijüket és sérüléseket okoznak a háziállataiknak, nem a vegyi, hanem a termikus hatásukkal kapcsolatosak.

Ez a gondolatsor egy nyilvános fórumban jelent meg tegnap délután.
Jó kiegészítése a tegnapi cikkünknek, ezért a leközlésre érdemesnek találtuk:

A Kossuth rádióban most volt egy beszélgetés a Vidékfejlesztési minisztérium államtitkárával, aki egyben az országos főállatorvos.
Már változott a törvény.

A kutyát tartók vegyesen fogadták a tervezett ebadóról (hivatalosan: ebrendészeti hozzájárulás) felröppent hírt, mely megosztja az embereket. Nem meglepő, hogy a tervezet olyan mézes-mázos csomagolásban lett kiadva, legfőbb célnak a felelős állattartást nevezve meg, hogy első olvasásra akár úgy is éreznénk, végre egy jó ötlet a kormány részéről - hiszen a magyar állattartási kultúra bizony finoman szólva eléggé eltér a kívánatostól, és állítólag az adó lényege pont ennek az aggasztó állapotnak a javítása.

Viszont a jelek szerint átgondolatlanul és logikátlanul kívánják ezt véghezvinni, és a befolyt összeg sem biztos, hogy nemes célt fog szolgálni... Lássuk, mi is a probléma!

Valószínűleg el akarták zavarni azt a gólyát, amelyet lőtt sérüléssel ápolnak a Fővárosi Állatkertben. A madárra több fegyverrel is rálőttek, sajnos az egyik lövés olyan szerencsétlenül érte, hogy valószínűleg soha többé nem fog tudni repülni.

A lövedékek légpuskából, valamint nagyobb kaliberű sörétes fegyverből származnak.

Tobzódik a nyár.

S ahogy az alábbi képriportból kiderül; földjeinken az alapvető élelmiszerekből szinte minden hatalmas mennyiségben megterem.

Élénk, harsány színek, éles kontrasztok bűvölték el Közép-Magyarországról tudósító fotósunkat.

30 millió embert lenne képes eltartani ez a föld. Buja, termékeny és hálás annak, aki megműveli. Becsüljük meg, és ne adjuk oda az idegeneknek!

Fotók: SzRTI (2011. június 25.)

Számomra megdöbbentő a kép, mert ilyet még nem láttam. Erdőjáró emberként láttam már a természetben ezt-azt. A kidölt fát hogyan veszik birtokba a bogarak, gombák, az élet miként próbál utat törni ott is, ahol nehéz, vagy lehetetlennek tűnik. De ilyet még nem volt részem látni. Ezt az akácfát egy évvel ezelőtt vágták ki. A törzs már régen kiszáradt (a háttérben láthatóak a farakás rönkjei). Az akác élettelen rönkjének hajtása mégis kihajtott! Az élet ennyire élni akar!

Hetesi Zsolt fizikus írása

Ebben az írásban megvizsgálunk egy olyan jövőképet, melyet ellenségünknek sem kívántunk volna, mégis ránk vár. Ilyen jövő ismerete súlyos terheket ró az írástudóra. Milyen felelősségünk van, mit tehetünk? A kutató tényeket tár fel. Nincs döntéshelyzetben, szavát azonban fölemeli.

Alaptétel: A növekvő népesség és gazdaság növekvő erőforrás-felhasználást kíván, mely gerjeszti a népességnövekedést. Ebben a visszacsatolásban áll a lényeg.

A felhasználás és a népesség is nő, ugyanakkor a bolygó véges, ráadásul két súlyos nehézség (ebből következően) most egyszerre lép fel.

500 kutyáról egyedül gondoskodik Gál Tiborné a Vácikai Cerberus Alapítvány, Paksi Állatmenhelyének vezetője és egyben üzemeltetője.

Sírva nyilatkozott az Info Rádió riporterének, mely interjúban még a sokat tapasztalt újságíró hangja is akadozott. Gálné elmondta, hogy pénz híján segítsége nem igazán van, és félig rokkantan, hajnaltól késő estig tartó munkával látja el a kutyákat. Arról is beszélt, - hogy igazából nem ő akart ennyi kutyát, - de Paks környékén annyi állat kóborol, - hogy csak így lehet őket megmenteni a kilövéstől.

Gál Tiborné, így a nagy nyilvánosságon keresztül önkéntesek jelentkezését kéri, valamint az állatok élelmezésére pénzt, vagy takarmányt, húst, vagy tápot.

2003-ban, az ötödik szőregi rózsaünnep alkalmával fogalmazódott meg az óhaj, miszerint a szőregi rózsát a termelők szeretnék hungarikummá nyilváníttatni. Az álom valóra vált, Európa egyik leghíresebb rózsája eredetmegjelölési oltalmat kapott.

Szőreg és még másik négy környező település adja Magyarország rózsáinak több, mint 90%-át, azaz 3-4 millió tövet. A rózsatermelés a 19. század második felében honosodott meg a vidéken, amikor országszerte megnövekedett a rózsák iránti kereslet.

Mintha kibocsátáscsökkentési verseny tört volna ki a nyugat-európai országok politikusai között. A premiert az Egyesült Királyság parlamentje tartotta: 2008. november 18-án megszavazták a világ első olyan klímatörvényét, mely azt tűzi ki, hogy 2020-ra 34, 2050-re 80 százalékkal csökkenjen az üvegházgázok kibocsátása az 1990-es szinthez képest.

A teljesítés érdekében a kelet-európai fülnek oly ismerős "ötéves terveket" vezettek be Nagy-Britanniában. E szerint a csökkentendő szennyezésmennyiséget ötéves lefutású szénköltségvetésekre bontják, és őfelsége kormányának minden év végén előrehaladási jelentést kell benyújtania a parlamentnek, hogy az ötéves tervekből származó éves célokat teljesítették-e.

Hasonló kezdeményezéssel élt a finn kormány: nemrég fogadták el azt a stratégiát, amely szerint a szén-dioxid-kibocsátást a '90-es szint 20 százalékára kell leszorítani 2050-re. Ennek érdekében valószínűleg az egész energiaszektort és közúti közlekedést gyakorlatilag szennyezésmentessé kell tenni. A harmadik állam Norvégia, melynek kormánya 40 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalt a következő negyven évre. Itthon a Magyar Természetvédők Szövetsége javasol klímatörvényt és kvótarendszert a benzin, a gázolaj, a földgáz és általában minden fosszilis energiahordozó felhasználására. A javaslatot 195 civil szervezet támogatja, előkészítését 324 parlamenti képviselő szavazta meg.

Erdőgazdaságaink a téli félévben etetést alkalmaznak a vadállatállomány részére. A vadetetőkbe kirakott táplálék fogyási- és utánpótlási üteme és az időjárás várható alakulása között kapcsolatot figyeltek meg.

A már természetidegen életkörülmények között élő emberi társadalom által nehezen megfogható jelleggel a vadállatállománynak szüksége van egy ösztönszerű megérzésre, amivel rákészülhetnek a közelgő télre, hiszen a zord évszakot átvészelni csak kifogástalan erőtartalékokkal lehet.

Ez, továbbá az állatok viselkedése, elhelyezkedése hosszú évtizedek óta további támpontot ad az erdőgazdaságok tapasztalt alkalmazottainak, hasonló módon a természetközeli állapotokban leledző faunát vizsgáló, ismerő emberekhez.

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. NAGYBAN, azaz az állami-, ipari- és bolygó méretű önzés már egészen más kérdés! A visszafordítás, ha épp nem lehetetlen, mindenképpen olyan bolygó-, országos - és ipari méretű összefogást igényel, mely úgy tűnik lehetetlen. Ez pedig csak egyet eredményezhet a PUSZTULÁST! (A pénz világában ugyanez az önzés okozza, nemzetek eladósodását, háborúikat, és állampolgáraik halálát, egészségének lerombolását végső soron ember milliók kiirtását!)

Ennek a hatalmas önzésnek egy szeletéről , az ipari gyártással járó környezetrombolásról szól az alábbi film. Mely egyértelműen kimondja, hogy a FŐ FELELŐSÖK A MULTIK és a KORMÁNYOK. Ami megoldást jelenthet az pedig nem más mint a hatalom, az irányítás átvétele a károk okozói felett. Rehabilitációs és környezetbarát technológiák felhasználásával, talán menthető, ami még megmaradt.

Ahogy telik az idő egyre több helyről és egyre komolyabb forrásokból értesülhetünk róla, hogy az olajellátás jövőbeli fenntartása komoly nehézségekbe fog ütközni. Most éppen a Német Hadsereg kutatóközpontjából szivárgott ki egy ilyen.

Korábban már több hasonló hírről számolhattam be:

* A Pentagon Műszaki Divíziója 2008 végén adott ki egy jelentést, melynek 2010 áprilisában lett világhír-értéke. A jelentés arról szólt, hogy a kereslet gyorsabban nő, mint a kínálat, és 2015 után már napi 10 millió hordós hiányra kell felkészülni. A jelentés adatait itt elemeztem.

* 2010 februárjában a Brit Tudományos Akadémia által létrehozott bizottság tett közzé egy hasonló jelentést, amely 2015 körülre teszi az olajkitermelés tetőzését, és utána fokozódó olajhiánnyal számol. (Hasonlóképp nyilatkozott a brit energiaminiszter is, aki 10 éven belül szintén olajválsággal számol Angliában, a növekvő behozatal-függés miatt.) A jelentés sürgető kormányzati beavatkozást javasolt.

Már közel a zord tél, elbújtak a rovarok, ne feledkezzünk meg kedves énekesmadarainkról! Viszont az etetésnek is vannak szabályai, amit ha valaki nem tart be, jobb, ha el sem kezdi, mert nagyobb kárt csinál, mint hasznot.

Már a tél előtt érdemes félretenni a szalonnabőrt, a diópucolás során a nehezen hámozható darabokkal se bajlódjunk, inkább tegyük el, majd a madarak kicsipegetik. Magyarországon elég a fagyos, ónos esős időszak beálltával elkezdeni az etetést, és legkésőbb a költési idő kezdetéig (április vége) be is kell fejezni. Erre nem csak azért van szükség, hogy a kényelmes csipegetéstől áttérjenek a kertünk hernyó-, bogár- és egyéb kártevőmentesítésére, madárvédelmi oka is van. A megfigyelések szerint néhány tapasztalatlan cinegepár a fiókáit az etetőben maradt, héjas napraforgóval etette, akik ezt nem tudták megemészteni, és elpusztultak. Emellett a fiókáknak nagyobb szükségük van a fehérjedús táplálékra, mely növekedésük, fejlődésük szempontjából nélkülözhetetlen.

Hosszú hónapok gondos, féltő vadgazdálkodása után elérkezett az apróvadas vadászati szezon.

Ilyenkor kiderül, hogy a vadásztársaságok mennyire tudták megvalósítani, amit elterveztek. Most érik be a sok fáradságos munka.

Sajnos az idei évre rányomta bélyegét a hatalmas tavaszi árviz és az iszapkatasztrófa is, ez mindenhol érezhető.

Ahogy a videóban is halható, az idei tél keménynek ígérkezik, és ezt leginkább az állatok felkészülése a téli időszakra mutatja meg legjobban.

Első két részben napelemes villamos energia termelésről volt szó, jelen írás a gyakorlatban működő magyarországi napelemes rendszereket mutatja be.

Magyarország sajátságos helyzetben van, mert jobb napenergia potenciállal bír, mint északabbra lévő szomszédaink(fő napelem telepítő országok), még is kevesebb kapacitással rendelkezünk. Jó példaként felhozható Szlovákia, Bulgária, Csehország, felsorolt országok egyike se vezető gazdasági állam Európában, még is sikerült egy rendes támogatási rendszert bevezetniük. Mondhatni már bosszantó módon lemaradunk a megújulók terén, de azért akadt 1-2 beruházó aki a nehézségek ellenére még is belevágott nagyobb méretű rendszerek telepítésébe.

A napokban kezdett el cikkezni a sajtó, és most már a híradók is foglalkoztak azzal, hogy a szabálysértési bírság büntetési tétele a maximális 20.000 forintról 100.000 forintra emelkedjen. Ennek csak a környezetvédelmi vonatkozását nézve, főleg a szemetelést emelték ki, ami napjainkban is egyre nagyobb gond. Egy tévécsatornán kiemelten foglalkoztak ezzel, ezen belül is a cigaretta-csikk eldobásával. Az emberek 90%-a nem is tudta, hogy szabálysértést követ el. Én ebben legfőképpen morális válságot látok.

Nem az lenne a cél, hogy büntetésekkel szabjunk gátat a szemetelésnek, hanem hogy az emberek maguktól ne dobják el a szemetet! Manapság egyre többen viszik ki erdő szélére, vagy parkolókba a szemetüket, ahelyett, hogy a megfelelő gyűjtőhelyre vinnék.

A gyökérzónás szennyvíztisztítás a korszerű, környezetbarát szennyvíztisztítás egyik típusa, ahol a szűrés a növények gyökérzete és a töltőanyag szemcséinek felületén történik mikroorganizmusok jelenlétében. Népszerű eljárás szerte a világon, főként az USA-ban, NY-és É-Európában és Ausztráliában. Hazánkban népszerűtlen eljárás, melynek hátterében a csatornázási pályázatok rendszere és a kevés tapasztalat áll. Az első külföldi telepek a 70-es évek végén épültek, hazánkban pedig 1991-ben, Tóalmás községben.

A végjáték hossza és tényleges lefolyása több pont is bizonytalan. E bizonytalanságok okozzák azokat a tévedéseket, melyek mentén az elemzések létjogosultságát és a helyzet drámaiságát megkérdőjelezhetjük. Tévedéseink azonban nem a folyamatok irányára, és ütemére vonatkoznak, sokkal inkább annak adott időponthoz kötött eredményeire. Azaz nem abban tévedünk, hogy a szálak egyre gyorsuló ütemben bomlanak fel körülöttünk, hanem abban, hová is vezet ez a bomlás, mondjuk 2012. január 24-én. Megoldást jelenthetne, ha az ilyesfajta jövendölésekről lemondanánk, mint ahogy ezt sokan meg is teszik, óhatatlan azonban, hogy egy-egy jól érzékelhető következményt előre jelezzünk. Példának okáért a vidéki Magyarország összeomlását.

Végezzünk el itt egy gondolatkísérletet. Vegyünk egy egyszerű falut valahol a vidéki Magyarországon, talán Cserehátban, Zemplénben, Bodrogközben, Somogyban, az Ormánságban, vagy bármely más, a városoktól és az idegenforgalmi látványosságoktól távoli körzetekben, válasszunk egy adott időpontot, mondjuk 1970-es évekből és hasonlítsuk össze a két időpontbeli állapotot. A lélekszám a kiindulásként választott ponton területenként eltérő arányban ugyan, de mindenütt egy nagyságrenddel nagyobb volt.

Kérjük állatvédő szervezetek és magánszemélyek segítségét.

2009 telén Hamburger Tamástól Egyesületünk feljelentése miatt a rendőrség elkobozta a képen látható megkínzott lovat a Virág tanya közeléből. Az ügy jelenleg a budaörsi ügyészségen van vádemelésen állatkínzás bűncselekmény gyanújával. Ezért Hamburger Tamás ellenünk rágalom hadjáratot indított. Azt terjeszti a menhelyről, hogy kísérletekre küldjük ki Németországba a kutyákat, amelyekért sok pénzt kap a menhely. Mindez hazugság és nem fedi a valóságot. Feljelentette a menhelyet Hamburger Tamás mindenféle hatóságnál, melynek következtében fokozott ellenőrzéseket kapunk, ezért a kutyák létszámát két héten belül 80 db-ra kell redukálni. Hamburger Tamás kijelentette, hogy addig nem nyugszik, míg a menhelyet be nem záratja.